Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1878. augusztus

— 23 — A gyűlés, a kérdéses nyugdíjaztatás tárgyában a nyuirdíjintézeti szabályok 16 §. a) pontja alapján hozott s a jelentés S-ik pontjában indokoltan előterjesztett igazgató választmányi határozatot egyhangúlag megerősíti; a tett befizetés visszaadásának semmivel nem indokolható követelését pedig, — folyamodó alapszabályszerinti nyugdíjjogosultságának továbbra is teljes épségben és érvényben tartása mellett, — mindenkorra visszautasítja. E pontnál még a mult évi kerületi gyűlés által a végett kiküldött bizottság, hogy valószínűségi számadás mellett, a nyugdíjintézet fennállhatásának biztosságát s 20 — 30 év multán remélhető valószínű állapotát kisértse meg kitüntetni, beadta jelentését, mely szerint a számítási alapul szolgálandó szükséges adatokat minden egyes nyugdíjintézeti tagtól beszerezvén, munkálatának alapjaul a bécsi „Allgemeine Versorgungsanstalt" 1373-ik évi halandósági táblázatait vette, i Ezen halandóságot számba véve, de tekintettel arra is, hogy az évek folyamában a nyugdijas tagok, özvegyek és árvák közül is többen megszűnnek az intézet kiadásait igénybe venni; feltéve tovább azt, hogy a vegyes bevételek tételei kevés változással ugyanazok maradnak, s a pénztár kezelése továbbra is hasonló gonddal kezeltetik, a bizottság azt találta, hogy 1880-ban az intézet 15-ik évében 7 nyugdijazási eset és nyugdíjban részesülő 46 özvegy vagy árva mellett a bevétel 9829 frt 27 kr, a kiadás 5165 frt s e szerint a pénzmaradvány 4664 frt 27 kr volna; — 1895-ben pedig a nyugdíjintézet fennállásának 30-ik évében, midőn az intézet terhére valószinüleg 97 nyugdijazási eset fog állani, a remélhető bevétel 13361 frt 70 kr, a hihető kiadás 10358 frt volna s e szerint még akkor is bevételi többlet 3003 frt 70 kr. Ezen számítás az alapul vett halandósági tabella szerint készült, s ha a valóságnak meg nem felelne, s a halandóság az intézetre nézve kedvezőtlenebbül ütne ki. — az intézet javára szolgáló következő tényezőket szükség tekintetbe venni: 1) Hogy a tagok közül igen sokan egyszerre fizetők s az általok fizetett összeg örök tőkéül maradand s a helyökbe lépők újfizetők lesznek, — míg az évi fizetők elhunytával , az általok fizetett évi illeték fizetése megszűnik s a belépő új csak a réginek helyét pótolja. 2) Az intézet életbeléptetése alkalmával számos lelkész és tanár nem lépett be, s jelenleg még 40 lelkészi és 14 tanári állomáson működők, nem tagjai az intézetnek, kiknek lassankénti elhaltával a helyöket elfoglalók, az intézet tagjai tartozván lenni, belépésök által az évi jövedelem tetemesen szaporodand. 3) Az intézetnek 11 részint nőtlen, részint özvegy már korosabb tagja van, kik közül ha egy vagy másik saját személyére nézve az intézet jótékonyságát rövid időre igénybe veendi is, de özvegy és utód nélkül halván el, az intézetre semmi teher sem fog hárulni. 4) A számításban az új özvegyek teljes nyugdíja vétetett fel, de valószínű, hogy az elhalt évi fizető tagok után maradt özvegyek közül némelyek a mérvadó évek szerint csak 3/

4 vagy tán % nyugdíjt fognak húzni, miáltal a kiadás kevesbedik. 5) A 30 évre vonatkozó számításban csak 20 nyugdíjt húzó özvegy halála van felvéve, de hihető, hogy a halandóság nagyobb lesz, mint azt láthatjuk a kerületi segélyt húzó özvegyeknél, kiknek száma 1867-ben 55 volt, jelenleg 29 és így 11 év alatt 26-tal fogyott. 6) Úgy látszik az I-ső osztályúak nagyobb száma okozott némelyeknek aggodalmat, ezeknek megnyugtatásul szolgáljon, hogy a beküldött statistikai adatok feltüntetik azt, hogy ezen osztályban a tagok számának felénél több 40, sőt 30 éven alóli, kiknek a természet törvénye szerint még hosszú életre van kilátásuk. Végre 7) Ne hogy látszassák, hogy a bizottság az eredményt kedvező színben akarta feltüntetni, szükséges felemlíteni azt, hogy a jelenleg meglevő tőkék kamatlába 7% van a számításban felvéve, az újabb tőkéké pedig csak 6-ra, holott jelenleg a 100 ezer forintot meghaladó tőkéből csak 15 ezer körűi van 8-asnál kisebb, a többi mind 8-as kamatra kiadva, miáltal évenként legkevesebb 800 frttal növekszik a jövedelem és így a tőkeszaporodás is. Mind ezek folytán a bizottság azon meggyőződésben van, hogy a nyugdíjintézet, mely minden mathematikai számítás mellőzésével, egyedül Istenbe vetett erős bizodalommal kezdte meg