Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1878. augusztus

épület létrehozásáról kell gondoskodni. Hely az építésre elegendő levén, az új gymnásiumi épületről való gondoskodást az igazgatótanács és egyháznak hathatósan ajánlottam. A pénztár rendesen kezeltetik, fordult azonban elő itt is egy visszaélés, t. i. hogy egy tápintézeti czélra tett alapítvány kamatai elemi osztályú gyermekek ösztöndíjaztatására fordíttattak, e tekintetben meghagytam, hogy az teljesen beszüntettessék s jövőben a tőke kamatai, míg a kitűzött czélra nem leend fordítható, a tőkéhez csatoltassanak. C) A miskolczi egyház köréből örömmel emelem ki következő nevezetesb eseményeket, u. m.: 1) Hogy a hívek egyházszeretet és hitbuzgóságtól áthatva a mult egyházlátogatás óta oly anyagi jólétre emelték áldozatkészségük s nagyszerű kegyadományaik által az egyházat, mely nem csak az egyház előmenetelét s felvirágzását biztosítja, hanem annak a városban is előkelő helyet jelöl ki, sőt e fölött köztiszteletet és nagyrabecsülést kölcsönöz a többi hitfelekezetek között is. Az egyháztagok hitbuzgóságát fennen hirdeti ugyanis: a) Az 1864-ben épített s tetemes költségbe került torony. — b) Továbbá, a mult évben önkéntes adakozásból létrehozott s mintegy 18,000 frt költségbe került díszes emeletes paplak, melynek emeletén elől a kényelmes paplak, hátúi a nagy terem s abban a Teörök Sándor által hagyományozott nyilvános könyvtár; földszint elől egy nagyobb és kisebb tanítólak, hátúi pedig két czélszertí elemi iskolai tanterem foglal helyet. — c) Végre a rendezett új temető és az abban épített jól berendezett szegények háza. A díszes paplak építése tekintetében, az egyház örök hálájára tették magukat érdemesekké különösen Teörök Vilma kisasszony, ki egymaga 3000 frttal és az ev. női filléregylet, mely szinte 3000 frttal járult a czél előmozdításához, azonban nem csak ők fényiették hitbuzgóságukat, hanem mások is számosan, mert míg néhány lelkes egyháztag 500 — 500, mások több száz forinttal gyámolíták az egyházat nemes törekvésében, minél fogva lehetetlen nem ohajtanom: hogy a kegyelemnek Istene töltse ki reájok gazdag áldását s tegye miudnyájokat áldottá és boldoggá teljes életökben. 2) Hogy az eddig fenntartott 2 osztályú elemi iskola 4 osztályúvá alakíttatott át és az oktatás 4 tanítóra bizatott, mi nyílván tanúsítja: hogy az egyházi előjárók és tagok gyermekeik jövő boldogságát szivökön viselik s híven igyekeznek megfelelni nemes kötelességöknek. 3) Hogy az egyháztagok, bár a város lakosságának csekély részét teszik, a városban és megyében közbecsülésben állanak s a közügyekben befolyást gyakorolva élvezik a közbizalmat s vívnak ki az egyháznak jó hírt és nevet. 4) Hogy az egyházi különféle pénztárak takarékpénztárilag pontosan kezeltetnek s a kikölcsönzött pénzek biztosítva vannak. 5) Hogy Zelenka Pál lelkész az egyház szellemi, erkölcsi és anyagi jólétének emelésében fáradhatlan buzgalmat fejtvén ki, annak éltető lelke s valódi atyja, a felügyelő, gondnok és pénztárnokok örömmel, buzgó készséggel és lelkiismeretes kitartással teljesítik elvállalt kötelességüket s dicséretére válik úgy az egyházi előjáróságnak, mint a többi tagoknak különösen az: hogy szeretet, egyetértés és közjóra törekvés fűzi össze őket. 6) Hogy Volfgang Lajos, ifj. Czékus István rendes, Gebe András és Sturmann Endre segédtanítók kitűnő eredménynyel oktatják a gyermekeket, az egyház és szülők bizalmát és szeretetét bírják s méltók elismerésre. Ajánlottam pedig' az egyháznak: a) A buzgóbb és szorgalmasb templomlátogatást, mennyiben Isten szent háza azon hely, hol az igaz istenfélelem és tiszta erkölcs nyer éltető tápot, a családi és közboldogságnak sarjadzanak fel s érlelődnek meg magvai s a szent életnek fogamzanak meg nemes érzelmei és jó cselekedetei, b) Az iskolában a vallástanítás oly beosztását, hogy a felsőbb osztályokban a hit és erkölcstan ne csak tanítassék, hanem be is fejeztessék, c) A kateckizatiónak, mely eddig nem tartatott, életbeléptetését. D) A miskolczi algymnásiumra nézve nyilvánosságra hozom: 1) Hogy az algymnásium tanári kara, különösen Szánthó János igazgató, ki már 37 év óta működik az intézetben ernyedetlen buzgalommal, nemkülönben Horváth Sándor és Honéczy Géza tanárok lelkiismeretes szorgalmat fejtenek ki a tanítványok oktatásában s mindent elkövetnek, bár igen szerény évi fizetéssel vannak dijazva, az intézet jó híre és neve emelésére.