Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1877. augusztus

magához a kegyes alapítóhoz intézett külön iratban is kifejezést adni kedves kötelességének ösrneri a közgyűlés. Egyébiránt a Baldácsi alapítvány ügyében eddig történt intézkedések helyeslése mellett a gyűlés, Péchy Tamás egyházkerületi felügyelő, Czékus István superintendens és Szontagh Bertalan esperességi felügyelő urakat jelen határozattal, ez ügyben netalán szükségessé válható ujabb nagyobb tanácskozmány esetében, jövőre is teljes hatalommal felruházza. Az alapítványi ügyek vitelére a kerületi pénztárból már két ízben kiutalványozott 100—100 frtnyi előleg kiadása jóváhagyatik, oly megjegyzéssel azonban, hogy a ker. pénztár, — különösen peres ügyekre teendő kiadások mellőzése mellett, — mint a melyek az alapítvány haszonélvezetével a nemes alapítót illetik, — kiadási túlterheltetéstől megóvassék. V. (Kr.) Olvastatott a nm. vallás és közoktatásügyi m. kir. ministeriumnak 1877 jul. 23-kán 18,388 sz. a. kelt intézvénye, melyben Gratz Mór göllniczbányai lelkésznek azon tette, hogy Irgang János ág. hitv. ev. atyának, Burcsák Panna róm. kath. nejétől született leányát Terézt, az 1869 évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyve 4-dik pontja határozatának, valamint az 1840:20 t. cz. 2-ik és az 1868:53 t. cz. 17 pontja értelmében coníirmálta, törvényellenesnek nyilatkoztatik, superintendens úr pedig felhivatik, utasítsa a nevezett lelkészt oda, hogy Irgang Teréz róm. kath. vallásban való neveltetését 18 éves koráig ne akadályoztassa, s őt az ág. hitv. egyház szentségeiben részeltetni óvakodjék. A gyűlés, — csodálkozással hogy a m. kir. cultusministerium az 1848-ban magyar országgyűlésen hozott és magyar király által szentesített vallástörvényben, hazánk törvényesen bevett minden vallásfelekezetére különbség nélkül kiterjesztett tökéletes jogegyenlőségen és viszonyosságon alapuló lelkészi tényt az 179°/i-ki vallástörvény szabványai alá akarja vonni, mintha az idézett vallástörvény és ennek az 1868 t. czikkben adott ujabb szentesítése nem is léteznék, — a sérelmes ügyet az egyetemes gyűlés elé oly kérelemmel terjeszteni határozta, hasson teljes erővel oda, hogy az 1848:20 t. cz. 2-ik s az ezzel kapcsolatos 1868:53 t. czikk 17-ik pontjának, ekkoráig a magas ministerium által, nem a törvényben világosan kimondott tökéletes jogegyenlőség és viszonyosság alapján, de a róm. kath. egyház érdekében adott magyarázatát, a törvényhozás belátása rectificálja, — hogy végre már a kedélyek nyugalmát háborgató ily viszályoknak eleje vétessék. VI. (Kr.) Olvastatott a nm. vallás és közoktatásügyi m. kir. ministeriumnak 1877 jul. 21-kén 18379 sz. a. kelt rendelete, melyben az osztályösszevonás engedélyezésére nagyon előhaladt kor, kapcsolatban jeles előmenetellel és teljes szegénységgel, nem külön véve, de együttesen mulhatlanul megkívántatik; olvastatott tovább ugyanezen számhoz 1877 jul. 27-kén kelt ministeri leirat, melyben kijelentetik, hogy a superintendens által adott ily osztály összevonási engedélyek más felekezeti vagy állami közép és felső tanodáknál tekintetbe vételre csak azon esetben tarthatnak számot, ha azok a kérvény felterjesztése mellett s indokolt jelentés alapján a minister által helybenhagyatnak. A felolvasott leirat, a mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyve 13-ik pontjával összefüggésben lévén, s egyházunk eddigi gyakorlatát megszorítván, nehogy autonom jogunk csorbát szenvedjen, az egyetemes gyűlés elé terjesztessék. VII. (Zk.) Olvastatott a nm. vallás és közoktatásügyi m. k. ministernek m. é. 20311 sz. a. kelt és ft. superintendens úrhoz intézett rendelete, melyben arra hivatik fel a ft. superintendens úr, illetőleg az egyházkerület, hogy az 1868-iki 38-ik t. czik és az 1876-iki 28-ik t. czik rendelkezéseinek szerezzen érvényt minden irányban. Nevezetesen: „Készíttessen az lS68-iki 38 t. cz. 11 a) és 12. 13. §-sainak értelmében a hitfelekezeti iskolák számára tanterveket s azokat hitelesítve s pecsétjével megerősítve adja ki a hatósága alatti intézetek számára, szigorúan meghagyván az iskolai elöljáróságok és a tanítóknak, hogy tanításaikban azon hiteles tantervben megállapítottakhoz tartsák magukat; — ezen tanterv nyomán a helyi körülmények és a tanítók számához alkalmazott tanítási órarendet dolgoztassanak ki évről évre; — az órarendet a tanító a tanterem falára függeszsze ki s tanítási eljárásában pontosan kövesse is." „Szedesse rendbe a hitfelekezeti elemi-, nép-, felső nép- és polgári iskolákban, a felekezeti