Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1876. augusztus

— 14 — folyamodványát a vizsgálat tartására kitűzött határnap előtt legalább 14 nappal köteles benyújtani, a később érkezett folyamodványok nem vétetnek tekintetbe. 8. A vizsgáló bizottság a vizsgálatot megelőző napokban összeül, a beérkezett folyamodványokat megvizsgálja, a vizsgálatra bocsátható vagy visszautasítandó egyéneket kijelöli. 9. Az elutasított jelölt ügyét a kerülethez terjesztheti tel. 10. A képesítő vizsgálat tárgyai a tanítóképző intézet tantervében elrendelt köteles tárgyak. 11. A vizsgálat elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti vizsgálat irás- és szóbeli; a gyakorlati vizsgálat gyakorlati tanításból áll. Az Írásbeli és gyakorlati vizsgálat alól senki sem mentetik fel. 12. A vizsgálat az írásbeli munkák készítésén kezdődik. A kidolgozandó feladatok megállapítása végett a tanári kar a vizsgálat határnapja előtt egy hónappal a superintendenshez mind az anyanyelvi és a nem magyar ajkuakra nézve a magyar nyelvi, mind a mennyiségtani tárgyakból hat — hat tételt küld fel. melyek közül a superintendens a kidolgozandó egy—egy tételt kiválasztván a vizsgálat határnapja előtt pecsét alatt leküldi. A vizsgálat napja reggelén a vizsgáló bizottság a kidolgozandó tételeket záró levelet a jelöltek előtt bontja fel s hirdeti ki. A bizottság eltávozása után a kidolgozás egy tanár folytonos felügyelete mellett történik. A jelöltek munkáik kidolgozását azonnal megkezdik s azt egy folytában félnap alatt bevégezni kötelesek. 13. Az Írásbeli vizsgálaton a jelölt készit: a.) anyanyelvén egy dolgozatot; b.) ha anyanyelve nem a magyar, egy magyar dolgozatot; C.) felold egy számtani vagy mértani feladatot. A jelölt e helyre csupán Írószereket vihet magával, munkaközben társaival nem szabad érintkeznie, — ki e szabályt áthágja, szóbeli vizsgálatra nem bocsáttatik, — ki dolgozatával készen van, s azt a felügyelő tanárnak tisztázva benyújtja s a teremből eltávozik. 14. Az Írásbeli dolgozatokat a tanári kar a vizsgálat bevégeztéig niegbirálja, a dolgozatban előforduló hibákat megjelöli s mindegyik jelölt ebbeli osztályzatát meghatározza s eljárásáról szóló jelentését a végeredményt megállapitó vizsgáló bizottság összes ülésén előterjeszti. 15. A szóbeli vizsgálat nyilvánosan s következő módon tartatik: a tanári kar a vizsgálandók névsorát a vizsgáló bizottság tagjai számára egy—egy példányban ugy állitja össze , hogy mindegyik tanitó-jelölt neve után függőlegesen álló rovatok tetején a tantárgyak, az Írásbeli dolgozatok és a gyakorlati tanítás czímei fel legyenek jegyezve. E mellett mindenik tanár a maga szakából a legfontosabb tételeket (kérdéseket) kiirja s ezeket a vizsgáló elnöknek s a bizottság tagjainak általadja. A jelöltet felelésre mindig az elnök szólítja fel s a felvett tantárgy tételeiből a kérdéseket is ő, vagy a bizottság tagjai intézik hozzá. A feltett kérdést az illető szaktanár fejtegetted, mibe azonban a bizottság bármely tagja is beleszólhat. — Egy tantárgyból egy-egy jelöltnek legfelebb három önálló tétel adatik fejtegetés végett. A felelet eredményét a jelölt neve után a felvett tantárgy rovatába minden bizottsági tag saját ítélete szerint kitűnő, dicséretes, elégséges vagy elégtelen osztályzati fokok szerint jegyzi be. 16. A gyakorlati vizsgálat menete: A jelölt a gyakorló iskola növendékeit a vizsgáló bizottság előtt a kitűzött tantárgyból legalább egy negyed, legfeljebb fél óráig oktatja. — A próbatanítás