Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1874. július

26 XXXI. (Zk.) U. a. jk 36-ik pontjánál olvastatott a pesti biztosító intézet miskolczi főügynöksé^énél a tűzkár elleni tömeges biztosítást ellenőrző állandó bizottságnak hivatalos jelentése, mely szerint az intézetnek összkövetelése a biztosított egyházakon a folyó évben 1,883 frt 82 kr; — a mult évben az intézet tűzkár fejében két egyháznak kifizetett 1,648 frtot; - az esperes urak a középületekkel nem bíró leányegyházak neveit a bizottságnál idejében bejelentették; — de sajnos, sőt esetleg káros is lehet, hogy 130 anya- és 128 leányegyház közül még csak 18 anya- és 13 leány egyház ujabban és teljes értékben biztosította összes éghetőségeit. Ezen jelentés folytán: 1.) A követelési főösszeg 1,883 frt 82 kr után egyházkerületünket a szerződés szerint megillető 10% 188 frt 38 kr Markó János kerületi pénztárnok szabályszerű kezelése alá helyeztetett. 2.) A mult évi j k 36 pontjának 4-ik sz. a. foglalt határozat értelmében, az egyházak összes éghetőségeiknek teljes értékben eszközlendő biztosítására ujabban is köteleztetnek, felhivatván az esperességek. hogy e határozat teljesítését ellenőrizzék s e tárgyban a jövő kerületi gyűlésen jelentést tegyenek. 3.) Török Sándor és Zelenka Pál kerületi biztosoknak, szíves eljárásukért köszönet mondatott. XXXII. (Kr.) U. a. jk 37-dik pontjánál , az egyházkerületi gyűlés második napján tárgyalt ügyekről szóló jegyzőkönyvi pontok hitelesítésére Czékus István superintendens, Szontagh Pál, Gál János, Markó János, Hoznék Náthán, Hajcsi Sándor és a jegyzői kar küldetett ki. XXXIII. (Kr.) U. a. jk 38-dik pontjánál olvastatott a nm. vallás és közoktatási m. kir. minisztériumnak 1874. jan. 29-én 1016 sz. a. kelt s arról értesítő leirata, hogy az 5000 frtnyi államsegélyre vonatkozó egyházkerületi 1873-ik évi számadás helyesnek találtatott; — tovább u. a. minisztériumnak 1871. jan. 4-kén 179 sz. a. kelt leirata arról, hogy a tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület részére az 1874-ik évre 5000 írtban megállapított államsegély a rozsnyói adóhivatalnál folyóvá tétetett; — végre u. a. ministeriumnak 1874. jun. 7-én 15143 sz. a. kelt s arról értesítő leirata, hogy az 1874 évre kiutalványozott 5000 frtnyi államsegélyről bemutatott számadás, mind a bevételre, mind a kiadásra nézve helyesnek találtatott. Tudomásul vétetett. XXXIV. U. a. jk 39-ik pontjánál, a Zelenay alapítványból nyerendő segélyre nézve kimondatott Hogy egyházkerületünk képviselői azt az egyetemes gyűlésen tanítóképezdénk javára ujabb három évre kieszközöljék. XXXV. (Eb.) U. a. jk 43 pontjánál olvastatott a hegyaljai egyházmegye Nyíregyháza városában a folyó 1874-ik évi február hava 10-kén, folytatólag február 23-kán és bezárólag marczius 9-kén összeült törvényszékének, Jamriska Gyula volt sajó-arnóthi lelkész ellen, az általa többszörösen elkövetett váltó- és kötvényhamisítások, egyházi pénzek elkezelése, sőt az egyházi kehely elidegenítése alapján hozott, s alperest papi oklevelétől és hivatalától mindenkorra megfosztó és elmozdító, már végre is hajtott Ítélete. Fájdalmas tudomásul vétetett. XXXVI. (Zk.) U. a. jk 46-ik pontja mellett jelentés tétetett arról, hogy a lelkészi és tanítói fizetések emelése tárgyában tervezett esperességi küldöttségek, a lefolyt évnek sanyarúsága miatt nem működhettek, s azért a stolarék minimumát megállapító egyházkerületi határozat is, ekkoráig még kevés egyházban lett foganatosítva; — egyúttal indítványoztatok, hogy a lelkészi illetékek díjszabása részletesebben határoztassék meg, s terjesztessék ki egyszersmind a tanítók által végzett functiókra is. Mely jelentés és indítvány folytán !•) A gyűlés, csodálkozással hallva, hogy találkoznak egyházak, melyek a sok helyen felette csekély stola illetékekhez tovább is ragaszkodni hajlandók, a papi és tanítói működések méltóbb megbecsülése szempontjából s újabb tekintettel arra, hogy az eddigi stolabeli illetékek, nem a jelen árviszonyokhoz mérve szabattak meg : a lelkészi és tanítói functiok után járó díjak minimumát, a mult évi jk. ide