Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1873. augusztus

- 20 — bányai felügyelő 5 frtot, ós Bérczy Pál lelkész ,1 £r,tot küldtek be e czélra, mit a közgyűlés hálás köszönet mellett vett tudomásul. 7.) A f. é. október 12-kén Pesten tartandó egyetemes gyámintézeti közgyűlésre képviselőkül a kerületi gyámintézeti elnökségen kivül: UVbán Adolf, Dr. Vécsey Tamás, Radvánszky Károly és Palcso István küldettek ki oly megbízással, hogy a nagy szeretetadományra a lekenyei leányegyházat, — kiváló segélyzésre Hernád-Vécsét, Kis-Szebent, Diós-Győrt, Pétervágást, Oláhpatakot, Alsó-Sajót, Nagy-Rőczét, Szántót, Uj-Csanálost, Rókuszt és Nagy-Károlyt, — a Gusztáv Adolf egylet segélyzésére pedig Nagy-Károlyt, Kis-Szebent, Kézsmárkot, Berkit, Plavniczát, Nagybányát, Szomolnokot és Kölesét ajánlják. 8.) A Gusztáv Adolf egylet és a gyámintézet közt létesíteni szándékolt egyesülés tárgyában, a VI sz. k. városi, XIII szepesvárosi, tátraaljai, kishonti és VII bányavárosi esperességeknek feltétlen egyesülés mellett, — a gömöri, hegyaljai és sáros-zempléni esperességeknek pedig az egyesülés ellen beadott nyílt szavazatai, valamint az egyetemes gyámintézeti világi elnöki szék betöltésére beterjesztett esperességi zárt nyolez szavazat, — az egyetemes gyámintézeti egyházi elnökhöz felküldetni rendeltettek. 9.) Az alapszabályok 2-ik pontjának az egyetemes bizottság által javasolt azon módosítása fogadtatott el, mely szerint a gyámintézet czélja oly átalánosságban, mint az a Gusztáv Adolf egylet alapszabályainak 1-ső és 2-ik pontjában fogalmazva van, mondassák ki. 10.) Elfogadtatott és egyetemes pártolásba is ajánltatott azon indítvány, hogy a gyámintézef működési körét az elemi és középtanodák növendékeire is terjeszsze ki, úgy hogy különösen a lelkészek közbenjárásával azokban ifjúsági s illetőleg gyermekegyletek alakuljanak, melyeknek tagjai évenkénti 10 kr vagy havonkénti 1 kr befizetését vállalnák el, időnkénti előadások által felvilágosíttatván az intézet czélja, s egyházunk múltja, jelene s gyámolítási szüksége felől, hogy így korán oltassék keblökbe azon buzgalom s a szükséget ismerő áldozatkészség, melyet majd a munkás élet gyümölcsöző időszakában egyházunk javára értékesíteniük keilend. 11.) Hogy az egyházaknak adott gyámintézeti segély kellően ellenőriztethessék, az esperességi gyámintézetek a segélynyugtákat magoknál megtartva, a segélyt nyert egyházakat utasítsák oda, hogy az esperességi elnökség előtt évenként és hitelesen mutassák ki, hogyan kezelik vagy mire fordították azt, — az esperességi elnökségek viszont a kerületi gyámintézetuek számoljanak be a kiosztott segélyről , határozatilag kimondatván egyszersmind, hogy csak oly egyházak fognak segélyadásban vagy ajánlatban részesíttetni, melyek a kivánt kimutatást folyamodványaikhoz csatolandják. 12.) Az egyetemes gyámintézeti ügynök átirata folytán, a Gusztáv Adolf egyleti értesítő ,és ünnepi szónoklatokból 25 példány megrendeltetni s az egyházmegyei gyámintézetek és egyesek között idejében és szabott áron elárusíttatni határoztatott. A gyűlés a jelentésbe foglalt adatokat helyeslő tudomásul vette, a tett intézkedéseket egyházkerületi érvényre emelte és a házanként! gyűjtések alkalmatos időben leendő megtartását a lelkész uraknak ujabban is szoros kötelességökké tette. XXXIII. (Kr.) (J. a. jk. 35-ik pontjánál olvastatott az 1872-ik év september 16 — 18 napjain, superintendens úr vezetése és Sztehlo János, Hlavacsek Mihály, Vandrák András, Herfurth József, Max Vilmos, Tillisch János, Novák Mihály és Kubinyi Albert közreműködése mellett Eperjesen tartott hitjelölti vizsgálatról szóló jelentés, mely szerint a vizsgára megjelent három hittanúló közül Bansell Kálmán dicséretes, U j ág Károly kielégítő osztályzatú hitjelölti okmányt nyertek; Csok György vizsgálata eredménye oly föltétel mellett találtatott elégségesnek, hogy majdani felszenteltetése alkalmával tartozzék különösen a protestáns egyház alapigazságaiból kielégítő vizsgát tenni. Tudomásul vétetett. XXXIV. (Kr.) U. a. jk. 36-ik pontjánál a kerületünk részére kinevezett egyetemes tanárvizsgáló bizottság jelenté, hogy a f. évi julius 28-kán Rozsnyón tartott elméleti és gyakorlati tanárvizsga folytán Horváth Sándor, miskolczi ideiglenes tanár, a történelem és magyar nyelvből az algymnasiumban tanári joggal ruháztatott fel s láttatott el tanári oklevéllel. Polónyi Károly, volt rozsnyói segédtauár, még egy évet szaktudománya további tanulmányozásában Pesten tölteni kívánván, kérelmezé, hogy a tanárvizsgát jövő évben letennie engedtessék meg. _ __ i J ~ — —