Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1873. augusztus

— 12 — Ily ajánlatok folytán belátta a bizottság hogy a virágzó collegium s ily áldozatkész egyházak mellett, a ker. tanítóképezdének is jövője legjobban lenne biztosítva, de az egyházkerülettől kitűzött feladat szerint, superintendens úr mind Dobsina városához, mind a dobsinai evang. egyházhoz intézett hivatalos kérdést: mennyi pártolást és gyámolitást találhatna ott a tervezett ker. tanítóképezde? Erre Dobsina városa az 1873. évi jan. 15-én tartott képviselői gyűlésből oda nyilatkozott, hogy maga is községi iskoláit 20 ezer frtnyi államkölcsön segélyével nagyobbítani szándékozván, nincs oly helyzetben, ho gy felekezeti tanítóképezdére bármi anyagi segítséget vagy támogatást Ígérhessen, s a dobsinai egyház presbyteriuma is, az 1873-ik év jan 26-kán tartott ülésében azt véleményezte, hogy helybeli, el nem odázható viszonyok egy Dobsinán felállítandó ker. tanítóképezdének útjában állanak, áthatva azonban egy oly intézet szükségességének érzetétől, mely egyházunk egyik életfeltétele, az eo-yházi uyűlés eleibe javaslatott terjesztett, hogy a közhasznú intézet létesítéséhez a dobsinai egyház is erejéhez képest áldozatával járuljon, s 1000 frt o. é. álló alapítványt tegyen, melynek 6% kamatjai a tiszakerűleti ág. ev. tanítóképezde rendelkezésére álljanak mindaddig, míg az bárhol önállö és üdvös munkásságot fejtend ki. A presbyterium ezen javaslatát az egyháznak 1873 marcz. 30kán tartott közgyűlése elfogadta s híven evangyélmi buzgalom nemes forrásából származó, már annyiszor tanúsított áldozatkészségéhez, az 1000 frt alapítványt a fenn kitett feltétel mellett megszavazta, szentesítette. Dobsina városa és ev. egyháza e nyilatkozata folytán kétségtelen lévén, hogy egy önálló ker. tanítóképezde létesítése csak az eperjesi eollegium mellett remélhető, a lehető jövedelmi források tanulmányozásával és kijelelésével, valamint a képezdei költségvetés elkészítésével mind Rozsnyón mind Eperjesen folytatott értekezletek és munkálatok eredményének egyeztetésére, mint nem különbeu a ker. tanítóképezdének az eperjesi collegiurnhoz való csatoltatása módozatának és feltételeinek végmegalapítására, szükséges volt egy bizottsági közös tanácskozmányban egyesülni, mely az 1873-ik év april hava 16-án Eperjesen megtartatott. A tanácskozmányt megelőzőleg a bizottság a helyszinén meggyőződött arról, hogy a magyarnémet egyház által adományozott házban, jelenleg is használatban lévő 5 szoba mellett, kevés költséggel még kettő nyerhető, úgy hogy egy tanári lak és a növendékeknek kellő helyiségek könnyen kiállíthatók, hogy a lakház mellett bekerített kerti telek, gyakorló kertül alkalmatos és eléggé na<_>y, hogy a, szláv egyház által felajánlott tőszomszédos házhely is becses adomány. Erre a megnyitott ülésben az eperjesi collegium már fel emiitett ajánlatainak egyes tételei részletesebben határoztattak meg: helyiségül átenged 2 termet 1 előszobát s hozzá fűtést is, ha a város továbbá is fát ád a collegiumnak; — museum és könyvtár használatát.; a gymnastika használatát fejenként 50 kr díjért; — betegek elhelyezését a collegiumi kórházban; — nem specialis stipendiumokra pályázhatási jogot, s mi legtöbb megtakarítást helyez kilátásba, beléphetést a tápintézeti ebédhez 15 frt 70 kr évdíj mellett 4 fizetőre egy ingyenest számítva, s a eonvictusi vacsorához évi 35 frtért, mi által, mérsékelt reggelit is fejenként évi 18 frtban számítva, egy képezdei növendék évi élelmezése mintegy 68 frt 70 krba kerülne, s a külön főzetés kiadásai is elesnének. Mintaiskoláúl a magyar-német egyház elemi osztályait ajánlja fel azon kikötéssel, hogy a rendes iskolai tanítás, a képezdei növendékek gyakorlata által rövidséget ne szenvedjen. — Tanári segélyre, megfelelő jutalom mellett, több tanár hajlandó. A collegium és az eperjesi egyházak így részletezett ajánlatai folytán, a bizottság megerősödött azon hitében, hogy egyházkerületünk csak Eperjesen lesz képes egy oly önálló tanítóképezdét felállítani és fenntartani, mely az 1868: 38 t. cz. 81 § követeléseinek megfeleljen s tárgyalás vette a módozat meghatározását, mely szerint a képezde rendezendő s ennek viszonya a collegiurnhoz szabályozandó volna. Véleménye szerint: 1.) A tanítóképezde tanáraival s a képezdét vezető képezdei igazgató tanárral a többi collegiumi tanárokkal teljes paritás mellett, a collegium személyzetébe teljesen beillesztett részt képezne, ugyanazon felügyelő és igazgató alatt; — a beirás és bizonyítványok, évmegnyitás és berekesztés, szünidő, iskolai ünnepélyek azonosak volnának a collegium rendével; — fegyelem és rendtartás mint a felgymnasiumban, a képezdei házszabályok szerint; — a tanárválasztás és hiványkiadás az egyházkerületet illeti; — de a mennyiben az eperjesi egyházak és collegium ajánlatai a képezde fenntartásában nevezetes tényezőt képeznek, egy tanári állomásra a collegiumi pártfogósági gyűlés bírjon kijelölési joggal. 2.) A képezdei növendékek oktatása- és ellátására nézve, elvül a teljes ingyenességet ajánlja a bizottság, értvén ez alatt: dij nélküli beirást és oktatást, ingyen élelmezést reggelivel, ebéddel az