Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1873. augusztus

Mely alkalommal: I. (Kr.) A kerületi gyűlés napját megelőző augustus 5-kén délutáni két órakor középtanodai tanácskozinány, három órakor gyámintézeti bizottmányi ülés, hat órakor Weisz Antal dobsinai lelkész szónoklata mellett a szokásos offertoriummal összekötött gyámintézeti istentisztelet, utána pedig Zsedényi Ede egyházkerületi felügyelő és Czékus István superintendens urak elnöklete mellett a gyűlés főtárgyaiban tájékoztató előtanácskozmány tartatott; a gyűlés napja reggelén pedig, alkalmi karének előbocsátásával Linberger István kézsmárki lelkész buzgó imában a közgyűlés tanácskozására és működésére a mindenható atya segélyeért és szent lelke gyámolításaért fohászkodott. — Erre II. (Kr.) Zsedényi Ede, egyházkerületi felügyelő űr megnyitván a gyűlést, megemlékezett a vitáról, mely egyházkerületünknek 14 év előtt itt Kézsmárkon tartott közgyűlésében, a gróf Thun-féle pátens visszavételét határozottan és elszántan követelte, ama vitáról, melyet felkarolt az egyetemes protestantismus és részvéttel kisért a haza, annak bizonyságául, hogy vannak apai szent hagyományok vannak érzelmek, melyek egybefűzik a jogért és szabadságért hőn érző kebleket. Egyházunk autonom létele veszélyben forgott s ha akkor enged vala, bomlásnak indul menthetetlenül. Azonban csalódásra épültnek mondá azon véleményt, mely a pátens elleni vívmányok által biztosítottnak hiszi egyházunk autonómiáját, miután mai napig sem váltak valósággá azon fennálló törvények, melyek a prot. egyháznak viszonyát, a rom. katli. egyházhoz elrendezték. A rom. kath. püspökök sem a vegyes házasságok, sem a vallási áttérésről hozott törvényeket nem tartják meg, a kormány pedig nem akarja őket a törvény iránti engedelmességre szorítani. Legújabban a rozsnyói püspök, a magyar korona által, szemben a római szent szék bulláival századok óta sikerrel gyakorlott tetszvényi jog világos sértésével hirdette ki a vatikani coucilium végzéseit s azok között az említett és fennálló törvényeket elkárhoztató 21 canont, — a kormány pedig az állam felügyeleti "jogát nem tudta fenntartani; — nem hasonló sors várja-e az állam és egyház közti viszonyok rendezése tárgyában kilátásba helyezett új törvényt is, ha ez a csalhatatlan pápa bulláiba ütközik? Szépen és magasztosait hangzik a jelszó: „Szabad egyház, szabad államban", de részben nem szabadelvű, részint ki nem vihető Európában, melynek alkotmányos országaiban az uralkodó és parlamentaris többség egyháza egyszersmind az, melynek vezérelvei döntőleg hatnak az állam és egyház közötti viszonyok rendezésére, azon kölönbséggel, hogy a prot. egyház feltétlenül ösineri el az állam törvényhozó fennsőségét, souveraiuitását, a mely elismerést a rom. kath. egyház, a római szent szék által kijelelt esetekben meg szokott tagadni. Szónok elösmeri, hogy a rom. kath. egyház, ha kíilbefolyás nem zavarta, Magyarországban mindig támasza volt az alkotmányosságnak; de már az első királyok is kénytelenek voltak a római szent szék túlkapó uralkodási vágyai ellen hathatós óvszerekről gondoskodni, melyekre most is szükség van, ha a szabad állam a vatikáni hatalom alá kerülni nem akar. A bécsi és linczi beczikkelyezett békekötések, az 179% : 26 t. cz. ellen Rómából izgatták a magyar püspököket, - most pedig, a vatikáni coucilium végzéseit, melyek ellen Rómában még is szavaztak, a szent, szék rendeletére kihirdettetik. Ámbár pedig a csalhatlansági dogma s ama 2

i canon magokban véve mind addi;., míg a hit és erkölcsiség terén túl nem lépnek, bennünk protestánsokban aggodalmat nem gerjeszthetnek: de a magyar állam nem engedheti, hogy ugyanazon végzések fennálló törvényeink ellen felállíttatván, a püspökök épen azon törvényektől tagadják meg az engedelmességet, melyek a külön egyházak közötti belbéke fenntartására hozattak. Ha a ministerium ily törvénytelenséget megfékezni nem bír, a törvényhozás hivatása és feladata arról haladék nélkül gondoskodni, mert különben a hozandó új tör\ én\ is csak írott betű fogna maradni, ha hazánkban a csalhatatlan pápa bulláinak nagyobb tekintélye lenne, miut a szentesített törvénynek. Ennél fogva inté a prot. egyházat, hogy annak minden egyes tagja, hatása és befolyása körében legyen hű őre az evang. egyház szentesített jogaiuak, — hogy mindnyájan legyenek áldozatra készek különösen ott, hol a nevelésügy terén gondos ápolással kell éleszteni és fenntartani azon szellemet, mely egyedüli fenntartónk, nehogy készületlenül találjon a netaláni baj. Azért jó példával előmenni kivánván, ez úttal is 2500 frttal járul iskolai és egyházi czélokra, névszerint a kerületi tanítóképezdére felajánl 1000 frtot, - tovább 100 frtot a kislomniczi elaggott lelkész Wünschendorfer János felsegélésére, — 100 frtot az ujlesznai egyház adósságainak törleszté-