Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1872. július

— 28 — LV. (Kr.) A nyíregyházi algymnasium, annak jelentésével, hogy a legközelebbi tanévben effv ötödik osz tályt is megnyitni, kellőleg van tanerővel és felszereléssel ellátva, ennek számára, a hegyaljai esperesség közbenjárása mellett, a nyilvánossági jog kieszközlését kéri. A kért nyilvánossági jognak, az egyetemes gyűlés útján való kieszközlése, oda menendő követeinknek utasításul adatik. é LVI. (Fb.) Bánhegyi István szepes-sárosmegyei II. tanfelügyelő úr, a népünknél is sajnosan terjedő vallási közönynek főokát a vallási tantárgyak helytelen kezelésében találván, egy módszertani elveken alapuló vallástannak megírására ajánlkozik, ha közlött tervezete az egyházkerület helyeslésével találkozik. Az eszme örömmel fogadtatván, az irodalmi működéséről már eddig is dicséretesen ismert ajánlkozó, megjelenendő műve néhány példányának beküldésére hivatik fel, azon biztosítással, hogy az, ha mind a mai paedagogika kívánalmainak, mind egyházunk vallási elveinek meg fog felelni, az egyházkerület erkölcsi támogatásában és pártolásában részesíttetni fog. LVII. (Kr.) Az A z i e n d a A s s i c u r a t r i c e magyarországi képviselősége , a „kölcsönös öröködési biztosításnak" egyházi és iskolai pénzalapok gyarapítására való alkalmazását, az egyházkerület figyelmébe ajánlja. A benyújtott ajánlat és tervezeti táblázatok, megvizsgálás és netaláni hozzá járulás végett, az esperességekkel közöltetni fognak. LVIII. (Kr.) Beterjesztetett a gömöri esperességi papi tanácskozmánynak. a lelkészi fizetések javítását tárgyazó, esperességileg is ajánlott emlékirata. Az ohajtott siker elérése czéljából, a kérelem az esperességek útján az egyes egyházaknak ajánltatni fog, — a fizetés-javítás módozatának részletezett és közelebbről való meghatározása, a legközelebbi kerületi gyűlésre beváratván. LIX. (Fb.) A német, birodalomból kitiltott jezsuita-rend tagjainak hazánkba történhető tömegesb beszivárgása, a szabadság és felvilágosodás minden őszinte barátját, ki Loyola utódainak történelmileg bebizonyodott s épen azért a nagy Németország figyelmét is felköltött veszélyességét ösmeri, méltó aggodalommal töltvén, miután a magas kormány részéről a veszedelmes vendégek távoltartására történhető erélyes intézkedésekre csekély a kilátás s épen azért a szellem szabadságaért és felvilágosodásért küzdő protestantisnms elvénél fogva hivatva van az ellenmozgalonmak szót és kifejezést adni: Az egyetemes gyűlésre menendő követeink feladatuknak tartsák ott oda működni, hogy oly intézkedések tétessenek folyamatba, melyek mind édes hazánk belnyugalmát, mind vallásunk szent érdekeit, a jelelt rend" alattomos iizelmeinek veszélyeitől megóvják. LX. (Kr.) Indítvány tétetvén az iránt, határoztassék meg, hogy oly esetekben, hol az esperességeket, képviselő követek nincsenek határozott utasítással ellátva, mi módon történjék elágazó vélemények mellett, a gyűlés folyamában felmerülő kérdéses tárgyak szavazás általi eldöntéseV Az indítvány megvitatása az esperességekhez tétetik át. oly meghagyással, hogy arra vonatkozó nézeteiket és határozataikat a legközelebbi kerületi gyűlés eleibe terjeszszék. LXI. (Kr.) Alkotmányos jelen országos szerkezetünk mellett, a, vallásügynöki külön állomás mellőzhetőnek vagy az egyetemes világi jegyző tisztéhez kapcsolhat/ma,

k találtatván — Egyházkerületünk, indítványképen előterjesztendő ezen ügy viszonyainknak megfelelő elintézését, az egyetemes gyűlés elhatározására bízza — Hitelesíttetett Nyíregyházán július 26-kán és Rozsnyón augustus 29-kén. Jegyzették: Kramarcsik Károly. Farbaky József, Csermák Kálmán és dr. Markó Sándor. Szerkesztette: Kramarcsik Károly.