Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1872. július

— 14 — gel egybe nem fér u élczeskedéseit, — bár sok munkával és csekély eredménynyel járónak látja a görög nyelv köteles tanulását, még is tekintettel arra, hogy a középtanodákba járó ifjak, jövő életpályájok iránt rendszerint még nincsenek határozottan tájékozva, akadémiai és egyetemi pályához pedig, érettségi bizonyítvány kimutatása szerint, a görög nyelv ismerete is megkívántatik; — s tekintettel arra, hogy egyetemesen elfogadott tantervtől részletes eltéréseket engedni annyi volna, mint csökkenteni a tanodai intézkedések iránti bizodalmat és lazítani a közfegyelem kötelékét: a görög nyelv kötelezett tanulását megtartandónak véleményezi mindaddig, míg a középtanodai ügynek küszöbön lévő országos rendezése, e tárgyban intézkedni fog. XVIII. (Cs.) A mult évi kerületi gyűlés jk. 12-ik pontjánál, a hegyaljai főesperes szóval jelenté, hogy a nagykárolyi egyház, a lelkész és tanító által fizetés fejében haszonélvezett földek után járó egyenes adó és egyenérték! illetékek fizetését teljesíti. Tudomásul szolgálXIX. (Mk.) U. a. gyűlés jk. 14-ik pontjánál felvétetett a VI sz. k. városi esperesség azon panasza, hogy daczára a vallás és közoktatási m. k. ministerium 1871 -ik évi april 15-kén 27500|1870 sz. a. kelt rendeletének, mely szerint az állami intézeteknél alkalmazott hitoktatók is rendes tanároknak tekintendők, s mint ilyenek a tanári testületnek átalános érdekű tanácskozmányaira meghivandók, — Csisko János, a kassai állami reáltanoda hitoktatója, ezen tanintézet gyűléseibe, — az osztályzat megállapítása végett tartott tanácskozmányt kivéve, — meg nem hivatik, sőt egy ízben hivatva is, az intézet igazgatójától elutasíttatott, miért is e sérelem orvoslását kéri. Miután a fent idézett ministeri rendelet szerint az állami intézetek hitoktatói, mint rendes tanárok a tanintézetnek átalános érdekű tanácskozmányaiban részt venni jogosítva, egy tanintézetnek pedig, az osztályzat megállapításán kivííl még sok más átalános érdekű ügyei vannak: hitoktatónknak egyedül az osztályzat megállapításához történt meghivatása és az intézet egyéb közérdekű ügyeiből történt önkényes kizáratása sérelmesnek találtatván, annak orvoslása, egy az egyházkerület által a vallás és közoktatási magas íninisteriundioz intézendő felirat útján kérelmeztetni fog. XX. (Kr.) A n. m. vallás és közoktatási m. k. ministerium 1871 évi 28,005 számú leiratával, superintendens úr kifejezett kivánatához képest, az iglói állami tanítóképezdénél az evang. növendékek vallástanításával Fábry János iglói lelkészt bízta meg. Tudomásul vétetett. XXI. (Kr.) Olvastatott u. a. ministeriumnak 1871 okt. 24-kén 25,372 sz. a, kelt leirata, mely szerint a keríiletbeli tanodák 1870—71 tanévi zárjelentéseit egyetemes felügyelő úrhoz oly megjegyzéssel küldi vissza, hogy nevezett tanodák nyomtatott értesítvényeit használatra megtartotta. Tudomásul vétetett. XXII. (Cs.) A mult évi jk. 21-ik pontjában részletezett kerületi segélyt az összes nyolcz esperesség egyhangú szavazata, a jelen összegben az 1873-ik évre is változatlanul meghagyta, minél fogva: a) A VI sz. k. városi esperesség fizetend 522 frtot. b) A XIII szepesvárosi „ „ 553 n c) A VII bányavárosi „ „ 262 n 50 krt.' d) A tátraaljai „ „ 297 n — n e) A gömöri „ „ 900 n — n f) A kishonti „ n 442 n — n g) A sáros-zempléni „ „ 252 n — n h) A hegyaljai „ „ 600 n — n Összesen 3828 frt 50 krt. ízegből a hittani intézetnek járulván . . 2280 frt, Tanítóképezdei tőkealapra 420 „ Superintendens úrnak és káplánjának . 895 „ 3595 frt. Zsinati költségek fedezésére tőkéül marad 233 frt 50 kr. 1