Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1872. július

— 10 — egyházközséghez intézett kérdést az iránt, mennyi gyámolítást találhatná ott, egy a collegiumhoz külön osztály gyanánt kapcsolandó kerületi tanítóképezde? A válasz oda szól, hogy legjobb akarat mellett is a collegiuni, sem még ki nem épült helyiségében a képezdét tantermekkel, sem tanárainak órákkal való túlhalmozása miatt, segéd tanerőkkel ellátni nem képes; a német egyház, új iskolaházat kölcsön pénzen építvén, sem a jelenre, sem a jövőre ajánlatot nem tehet; a tót egyház 60 Q ölnyi telket volt szíves felajánlani. Végre a f. é. juh 18-kán Rozsnyón tartott bizottsági ülésben, a nyíregyházi tanítóképezde utolsó évi igazgatója és tanára, szgmorú színekben tüntette ki az intézet elhagyottságát és felette hiányos felszerelését. Ezek folytán a bizottság meggyőződött arról, hogy kellőleg felszerelt tanítóképezdének Nyíregyháza városa és egyháza segélyével való kiállítása és korszerű berendezése nem várható, valamint arról is, hogy mind anyagi, mind tanári segéderők hiánya miatt más magasabb tanintézet helyén sem lesz elérhető az ohajtott czél; a kerület eddigi tanítóképezdéjének fennállása pedig, az utolsó évben tapasztalt részvétlenség s tanerők és kellő felszerelés hiánya miatt, már a jövő évre sincs biztosítva, de eddigi eredménye és folytonos alábbszállása után, még javalva sem. Miután azonban a bizottság mélyen érzi szükségét oly intézetnek, mely népünk hazai, társadalmi és közművelődési szempontból- való neveltetésének egykori közvetítőit képezve, egyszersmind egyház-vallási életünk érdekeinek, kívánalmainak és erőteljes további fejlesztésének is megfeleljen, mielőtt egy önálló kerületi képezde fenntartásáról lemondana, előbb még a vagyoni kedvezőbb helyzetben lévő és áldozatkészségökről ismeretes dobsinai és nagy-rőczei egyházakat véli felszólítandóknak, hogy tekintve az anyagi és culturai hasznot, mely egy kebelökben virágzó tanítóképezdéből reájok káromolnék, nyilatkozzanak, mily áldozattal volnának hajlandók e czél eléréséhez járulni? Egy igazgatóval, két rendes tanárral, zenetanítóval, toruászszal s egy mintaiskolai tanítóval ellátott képezde egyéb szükségleteivel mintegy 6600 frt évi kiadást igényelne, — segédtanárok azt is kevesbíthetnék; — a kiadások fedezésére az egyházkerületnek mintegy 2820 frt állna rendelkezésére, miszerint a fedezendő hiány 3780 frtra menne; a képezdei épület felállítására kivánt összeget az illető egyházközség hozzájárulása, az egyházkerület által e czélra rendezendő sorsjáték jövedelme, s az egyházakhoz és egyesekhez bocsátandó gyűjtő-ívek eredménye fedezné. A képezdei alap szaporítására s így közvetve az illető egyházközség terheltetésének kisebbítésére az államsegélyből, míglen ez az egyházkerületnek megadatik, mint az egyházak átalánosan érzett egy közszükségének fedezésére évenként 3000 frt fordíttatnék, ugy szintén az egyetemes gyámintézet nagy szeretetadománya, egyéb gyámintézeti segély s egyházanként minden évben tartandó offertorium. Ha ez úton nem sikerűi czélt érni, nem marad egyéb hátra, mint a kerület rendelkezésére álló alappal, az egyházkerület területén létező állami képezdébe beolvadni úgy, hogy abban egyházunk szükségeinek megfelelő oktatást is nyerhessenek oskoláink leendő tanítói. Minthogy pedig a nyíregyházi képezde mint egyházkerületi intézet többé fel nem tartható, a bizottság szükségesnek látja, hogy a képezdei háztelek mielőbbi eladása iránt, az egyházkerület intézkedjék. Végre a kerületnek a képezdére fordított évi segélyét, úgy véli a bizottság a legközelebbi évben leggyümölcsözőbben értékesíteni, hogy ez a képezde volt ez idei igazgatójának, külföldi képezdékben való további kiképeztetésére felajánltatnék, hogy ezen, addig is sok didaktikai ügyességet tanúsított tanerő, egyházkerületünknek megtartassák. A bizottsági munkálat nyomán, a nagyfontosságú ügynek beható és hoszszabb tárgyalása után 1.) Egyház-vallási érdekeinknek a népnevelés terén való hű megőrzése és ápolása egyházunk egyik életfeltételének ösmertetvén, egy önálló egyházkerületi képezdének felállítása és fenntartása egyhangúlag elhatároztatott. 2.) Az ohajtott képezde Nyíregyházán továbbá fenn nem állhatván, superintendens úr és Szontagh Imre elnöklete alatt Sziklay Ede, Bánó Miklós, Bánó József, Marko János, Márton Rudolf, Gál János, Jankó Miklós, Mesko Samu, Jelenik-Almássy István, Meliorisz Gergely, Kubinyi Albort, Dobsina városának elöljárója, Sztehlo János, Urban Adolf, Iloznek Náthán, Kellner Gusztáv, Weisz Antal, Novák Mihály, dr. Pelech János, Hajcsi Sándor, Vécsey Tamás, Tillisch János, Florian Jakab bizottságképen küldetnek ki oly utasítással, hogy első sorban az eperjesi collegiummal újra vegyék fel az értekezések fonalát, tudomást szerezvén magoknak egyszersmind