Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1869. szeptember
— 16 — F.) A kerületi nyugdíjintézet alaptőkéjének nevelésére még következő egyházak nem akadoztak u. m: a kis-szebeni német és tót egyház, Ménhárd, Ruszkinócz, Batizfalva, Svábócz, Tótfalu, Nandrás, Murány-Hosszúrét, Gömör-panyit, Sajó-Arnóth, Fancsal, Nagy-Károly, Tálya, Tokaj, Abos, Kladzán, Mernyík, Kapi, Németfalu, Ófalu, Sókút, Ujklenócz, Zsegnye, Szkálnok, Ráhó, Rimabrézó, Nyustya, Klenócz, Tiszolcz és Csanálos; összesen 31 egyház. Az egyházkerület tovább is elvárja, hogy a nevezett egyházak a gyarapodó jótékony intézettől kegyadományaikat elvonni nem fogják. A nyugdíjintézet igazgató választmányának ezen részletes és kimerítő s az intézet gyarapodó virágzását tanúsító jelentése örömmel és elismeréssel fogadtatott s véleményes előterjesztése folytán határoztatott: 1.) Hogy a pénztárnok, Czékus István, 1868-ik évi számadásaira nézve a felelősség terhe alól feloldoztatik. 2.) Miután a hazai törvények a kamatlábat többé nem korlátozzák, a nyugdíjintézet tőkéi pedig, ha 8%-ra adatnak is ki, az adósnak a takarék-pénztári vagy magánykőlcsönökhöz képest még mindig előnyt nyújtanak : a.) Ujabb kölcsönt vevők, a tőke kellő biztosítása mellett, lehetőleg 8% kamatfizetésre köteleztessenek. b.) Az intézet régibb adósai, egyházak mint egyesek, pénztárnok által felszólhassanak, hogy ha az intézeti tőkéket tovább is magoknál megtartani kívánják, évenkénti 8°/„ fizetésére kötelezzék magokat. c.) Azon részvényesek, kik 15 évi járandóságukat biztosított kötvényekben egyszerre fizették be, az 1870-ik év. jan. l-jétől, ha kötvényeiket addig készpénzen kiváltani nem akarnák, 8% kamatot fizessenek. d.) A liátráléki kamatokat is az 1870-ik év jan. l-jétől 8%-kal fogja a pénztárnok felszámítani. e.) Ujabb belépők részletfizetéseire nézve, az eddigi kedvezmény továbbra is fennmarad. 3.) Az intézeti alapszabályok 10 §-a, mely szerint a felsőbb osztályba lépni kivánó részvényesek, csak az elmaradt fizetéseket kamataikkal pótolni tartoznak, az illetők kora és családi viszonyai szerinti ujabb szabályzat által közelebbről meghatározandó, a szabályzat tervezésével a nyugdíjintézeti választmány bizatván meg. 4. Az alapszabályok 11 §-a oda módosíttatik, hogy elkésett vagy második házasságoknál, a 40 éves koron túl házasságra lépők, évi bifizetésök felét, — az 50 éves koron túl házasságra lépők évi befizetésök %-ét, — a 60 éves korban házasságra lépők, évi befizetésök egészét, minden egyes évre, melylyel a nő fiatalabb, az intézet alaptőkéjéhez befizetni kötelesek. 5.) Az alapszabályok 21 §-nak értelmében, a legközelebbi három évre igazgató választmányi tagokúi választattak: Máday Károly superintendens és Szontagh Imre mint elnökök; Sziklay Ede és Markó János mint világi, — Hoznék Náthán és Buzágh János mint lelkésztagok; — tanári tagúi és jegyzőül Kramarcsik Károly, tanítói tagúi Czundel Károly, oly meghatározással, hogy a jegyző 25 frtnyi évdíjban már ez évben is részesítessék. 5.) A nagyobb tőkeforgalomból felmerülhető jogügyek elintézésére, Roszty József ügyvéd választatott nyugdíjintézeti ügyvédül. XXXVII. (Kr.) Ugyanazon jk. 33 pontjánál a nyugdíjintézeti igazgató választmány jelenté, hogy a VI. sz. k. városi esperesség által benyújtott azon óhajtására és javaslatára nézve, mely szerint ez, a körében fenálló esperességi nyugdíjintézetet a kerületibe bekebelezni kivánja, — teljesen tisztába nem hozott némely pontok miatt, — végleges javaslatot a kerületi gyűlés megerősítése alá nem terjeszthetett. Mire előterjesztetvén, hogy a kerületi nyugdíjintézetbe való beléphetésnek jogával a VI. sz. k. városi esperesség, valamint az eperjesi collegium több tagja csak azért nem élt, mert esperességi s részint helybeli nyugdíjiutézeti fizetésekre kötelezve lévén, túlterhelve lettek volna, ha még harmadikhoz