Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1868. július

alapján az illető hatóság útján végzésileg kitörültetessék; — továbbá, liogy ugyanazon ev. egyházközség tápintézeti tőkéi és ösztöndijai, melyek eddig az államgymnásium ifjúsága érdekében kezeltettek, az egyházközség szabad rendelkezése alá bocsáttatnak; —

s végre, hogy azon muzeumi, könyvtári és természettudományi gyűjtemények, melyek általa az államgymnásium használatába adattak, az e részben utasitott igazgató útján kiadassanak; — azon könyvek és gyűjtemények azonban melyek az államot tulajdonul illetik, addig, mig a legfelsőbb elhatározás értelmében ugyanott helyben a főreáltánoda életbe léptettetik, azon helyiségben lesznek fenntartandók, melyben jelenleg léteznek; minthogy azonban a szóban forgó ev. államgymnásium megszüntetésével ugyancsak Lőcsén egy hitfelekezeti jelleg nélküli állami főreáltanoda felállítása lett elrendelve, felhivatik Superintendens úr, alkotmányos hatásköréhez képest odahatni, miszerint azon vidéken az iparos szaknevelés létesitése azzal is előmozditassék: hogy a tiszai egyházkerület és kivált a lőcsei ev. egyház az alakítandó intézettől szellemi és anyagi gyámolitását meg ne vonja. Az egyházkerület, a lőcsei államgymnásium beszüntetése által eszközlött sérelmünk orvoslatát megnyugtató tudomásúl veszi s az e helyett állami költséggel állíttatni elrendelt, hitfelekezeti jelleg nélküli felső reáltanodára nézve nincsen semmi további észrevétele; mennyiben azonban miniszter úr Superintendens urat odahatni kéri, hogy az alakítandó intézettől a kerület, különösen pedig a lőcsei egyház szellemi és anyagi gyámolitását meg ne vonja, ezen egyházkerület alkotmányos joga és vagyonának fenntartása s megőrzése tekintetéből feleletterhe alatt odautasitja egy részt a lőcsei egyház előjáróságát: hogy a fennállott államgymnásium ideiglenes használatába által ment volt, bármi néven nevezendő egyházi és iskolai közvagyon törvényes birtokába halasztás nélkül magát ismét visszahelyezve, azontúl az illető esperesség illetőleg egyházkerület tudta és hozzájárulása nélkül a fellállitandó állami főreáltanoda iránt semmiféle szerződésekbe ne bocsátkozzék; — más részt megbízza a YI. sz. k. v. esperességet is, hogy törvényes autonom felügyeleti jogánál s kötelességénél fogva az emiitett egyházi és iskolai tulajdonok használati jogát a telekkönyvből a lőcsei egyházra íratván a fölött továbbra is hűségesen őrködjék; mindezekről pedig vallásügyi miniszter úr elnökileg értesíttetni határoztatik. XVIII (Z.) Ugyanazon jk. 18-dik pontjánál felolvastatván a nm. vallás és közoktatásügyi m. k. minisztérium f. é. febr. 12-kén 12,627-dik sz. a. kelt rendelete, melyben — a minden megjegyzés nélkül főkormányszékileg tudomásúl vett kerületi fő- és algymnásium és képezdei 1866—7-dik évről szóló jelentések visszarekesztése mellett — az eperjesi főgymnásiumi, theologiai és jogi, úgy szintén a miskolczi algymnásium tudósításainak fel nem terjesztéséről s egyszersmind arról tétetik jelentés, hogy a nagyrőczei 7 osztályú gymnásium tót nyelven szerkesztett jelentése áttekintés tárgyáúl nem szolgálhatott; továbbá felolvastatván egyetemes felügyelő úr f. é. febr. 22-kén 16-dik sz. a. kelt leirata, melyben a superintendens úr a fennérintett magas rendelet közlése mellett felkéretik hogy a nagyrőczei főgymnásium évi tudósításait ezután magyar csatolmányban is küldje fel. A magas rendelet, annak kijelentése mellett, — hogy az eperjesi főgymnásium, theologiai intézet és jogi akadémia, úgy szintén a miskolcsi algymnásium tudósításai annak idejében felterjesztettek, — tudomásúl véttetett; — a nagyrőczei főtanoda igazgatósága pedig utasíttatott: hogy a miniszteri intézvény követelményeinek eleget tegyen. XIX. (Z.) Felemlittetvén az előbbi pont tárgyával összefüggőleg a nagy-rőczei főgymnásium igazgatóságának azon eljárása : miszerint iskolai bizonyítványait egyedül szláv nyelven szokta kiállítani, mely nem mindenütt értetik. A főtanodai igazgatóság oda utasíttatott, hogy jövőben az iskolai bizonyítványokat magyar nyelven is állítsa ki. XX. (Schm.) Ugyanazon jk. 21-dik pontjánál olvastatott a m. é. egyetemes gyűlésből kiküldött zsinati választmány munkálata, melyben a rég ohajtott zsinat megtartása czéljából, annak alakitása, szerkezete s ügymenetére nézve szükséges határozatok hozatnak ideiglenes használatúi javaslatba. Miután ezen javaslat az egyes egyházakkal és esperességekkel véleménye3