Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1868. július

bírságok, melyek Ő csász. és k. ap. Felsége legfelsőbb elhatározásából eddig a pénzügyőrök gyermekei valamint a katonai és rk. hitv. fi- és leánynöveldék tápdijasai javára szolgáltak, ezután a vallásegyenlőség elvénél fogva magyar és erdélyországi valamennyi fi- és nőnöveldék közt fognak kiosztatni — felhivatik Superintendens úr, hogy a hatósága alatt álló, tápintézetekkel biró s testületek által fenntartott nyilvános fi- és nőnöveldék jegyzékét a tápintézetbe való felvétel feltételeivel együtt mielőbb terjessze fel. Superintendens úr ezen rendelet kívánalmainak eleget tevén, tudomásúl szolgál. IX. (P.) Superintendens úr bemutatván a ker. gyűlésnek a nm. vallás és kozoktatási m. k minisztériumhoz f. é. Május 4-kén intézett felterjesztését, melyben a kis-szebeni rk. lelkész Mazalik Ágoston azon törvénysértő eljárása ellen emel panaszt: hogy özv. Dugasz József rk. és özv. Hermel Józsefné ág. hitv. ev. házasulandóktól a házasság érvényes megkötésére szükségelt 3-szori kihirdetést megtagadta s nem különben a kassai rk. püspöki szék utasítása szerint a szepesi XVI. korona városi törvényszék azon végzésének érvényességét, miszerint az emiitett nő előbbi férje halottnak nyilváníttatott, elismerni vonakodott; panaszt emel továbbá mind a kassai rk. püspöki szék, mind pedig a kisszebeni rk. lelkész ellen, mennyiben az ev. házassági ügyeinek a polgári törvényhatóságok által s honi törvényeink szerint való elintézését törvényszerűnek el nem ismervén, magokat a törvény fölibe emelik s ez által világos sérelmet követnek el az 1790—1. 26 tör. 15-dik §-a ellen, mely a vegyes házasságoknak bármely ürügy alatt akadályt vetni, tilt. Miután Superintendens úrhoz a nm. vallás és közoktatási m. k. minisztériumtól válasz e napig nem érkezett, az egyházkerület e sérelmes ügyet magáévá teszi s az ügynek minél előbbi elintézése végett a nm. vallás és közoktatásügyi minisztériumot feliratilag megkeresni határozza. X. (Kr.) Olvastatott a nm. vallás és közöktatásügyi miniszter urnák Budán az 1867-dik év Dec. 20-kán 14,814 sz. a. kelt azon rendelete, melyben jelenti: hogy az összes római és görög kath. egyház-megyei hatóságok felszólittattak, miszerint a fennállott m. k. helytartótanácsnak 1845-dik évi nov. 11-kén 14,723 sz. a. kelt szabályrendeletét az alárendelt lelkészek közt újból köröztetvén, őket a háromszori kihirdetésekről szóló bizonyítványok kiadására, — ha azt az érdekelt házasulandók kívánják , — szigorúan utasítsa. Tudomásúl vétetett azon reménynyel, hogy a felszólitás folytán az illető lelkészek a törvényes téren maradván, ily megtagadási esetek előfordulni nem fognak; miután pedig oly akadálytól, mely a törvényben megemlitve nincs, az esketés végrehajtását felfüggeszteni nem lehet, a bizonyitványnak megtagadása a lelkésznek törvényes eljárását akadályozni nem fogja. XI. (Kr.) Olvastatott a nm. vallás és közoktatásügyi m. k. minisztériumnak Budán 1868-dik év januárhó 25-kén 1,244-dik sz. a. kelt azon rendelete, mely szerint 0 csász. k. ap. Felsége Bécsben 1868-dik év jan. 20-kán kelt legmagasabb elhatározásával a mindkét felekezetű evangélikusok egyházi és iskolai czéljainak előmozdítására elrendelt évi átalányból, a nyíregyházi tanítóképezde felszerelésére 800 irtot o. é. méltóztatott legkegyelmesebben engedélyezni. Superintendens urnák azon jelentése mellett, miszerint a legkegyelmesebben engedélyezett pénzösszeg, rendeltetése czéljárafordittatott, örvendetes tudomásúl vétetett. XII. (Schm.) Olvastatott a nm. vallás és közoktatási m. k. minisztérium 1868-dik év jun. 30-kán 9,970-dik sz. a. kelt rendelete, melyben tudomásúl és szokott közhirrététel végett közöltetik: hogy a munkácsi négyosztályu magányreálgymnásiumot — mint vallásfelekezeti különbség nélküli középtanodát ideiglenesen nyilvánossági joggal ruházta fel. Tudomásúl vétetett. XIII. (Schm.) Olvastatott a nm. vallás és közoktatásügyi m. k. minisztérium 1868-dik év máj. 27-kén 5,842-dik sz. a. kelt rendelete, mely szerint egyrészről azért, hogy az államvizsgák sűrűbb megtartása által a tudományos szigor ne szenvedjen; más részről pedig azért, hogy a jelesebb előmenetelu ifjaknak a jogvégzettség mielőbbi elérésére még is elegendő alkalom nyujtassék, az eddigi különféle szokások megszüntetése végett annak elrendelése találtatott szükségesnek, hogy a jogakadémiákon végzetteket kötelező jogtudományi (birói) államvizsgákra a juliushavi határidőben csak azon utólsó