Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1867. szeptember

— 10 — Helytartótanácshoz felterjesztett 1865-6 tanévről! jelentésekre, a fönnidézett 82,977 számú helytartótanácsi intézményt, annak tartalmáról való egyszerű tudomásvétel mellett, küldi le. A fennállott kir. Helytartótanács észrevételei ugyanazok levén, melyekre a ker. gyűlés m. é. jk. V-dik pontjában azok részletes czáfolata mellett egyszer már megfeleU —azok. az ott kifejtett nézetekhez és elvekhez ez úttal is ragaszkodva, tudomásül vétettek. XIX. (Br.) Előterjesztetett a volt Helytartótanácsnak 1866-dik év Dec. 4-kén 94, 441-dik sz. a. kelt intézvénye, mely szerint tapasztaltatván, hogy a protestáns házassági akadályok alól való fölmentvények iránti folyamodások - a mennyiben az illető folyamodók kiskorúak —a szülök, illetőleg a gyámnak a kötendő házasságba való beleegyezését igazoló nyilatkozatával nem mindig vannak felszerelve, Superintendens űr felhivatik, hogy az iránt gondoskodni szíveskedjék, miszerint jövőre az efféle folyamodványok a fennálló szabályrendelet értelmében az emiitett beleegyezési nyilatkozattal ellátva terjesztessenek fel. Tudomásul vétetett s a lelkész urak az intézvény megtartására utasíttatnak. XX. (Sehr.) Berautattatván a sopronyi ág. hitv. ev. gyülekezetnek f. é. Aug. 25-kéröl Superintendens úrhoz intézett meghívó levele, melyben három évszázados fennállásának s szerencsésen befejezett tornyaépitésének f. év, Sep. 14-kén tartandó hálaünepélyére egyházkerületünket meghívja: A meghívás örömmel fogadtatott s a sopronyi gyülekezet idörövidsége miatt a távírda utján üdvözöltetni határoztatott, — mi a gyűlés folyama alatt meg is történt. XXI. (Cz) Inditványoztatván, hogy hazánk politikai körülményeinek kedvező alakulása következtében a prot. egyház által rég ohajtott zsinat megtartása az egyetemes gyűlésen sürgettessék. Az indítvány egyhangúlag pártoltatott s az egyetemes gyűlésre menendő követeink a zsinat megtartásának sürgetésére utasíttattak. XXII. (Br.) Ugyanazon jk. 6-dik pontjánál olvastatott a nm. vallás és oktatásügyi m. k. Ministeriumnak f. é. Junius 11-kén 4, 284-dik sz. a. kelt. rendelvénye, melyben hivatkozván a nyíregyházi ev. algymnasium nyilvánossági jogán ejtett sérelem orvoslása iránt való egyházkerületi fölterjesztésre, a nyíregyházi algynmasiumot nyilvánossági joggal felruházhatónak és az általa kiállítandó bizonyítványokat államérvényesekké emelendőknek találja. Miután az egyházi hatóságok tudtával s beleegyezésével szervezett és a magas kormány hivatalos tudomására jutott ev. tanintézetek nyilvánossága és az általok kiállított bizonyítványok érvényessége országos törvényeink, névszerint az 1790: 26-dik t. cz. által biztosítva vannak s egyházkerületünk többrendű felterjesztéseiben korántsem a nyilvánossági joggal való felruháztatást, hanem a nyilvánossági jogon történt sérelem orvoslását szorgalmazta és a tanintézetnek törvényes oltalomba való vételét kérelmezte : a felolvasott rendelvényt önkormányzatunkba vágónak nyilatkoztatja egyházkerületünk, s nehogy hallgatásunk által, a magas kormány részéről igénybe vett nyilvános joggal való rendelkezést helybenhagyni látassunk, ez iránt a vallás és közoktatásügyi m. k. Ministeriumhoz felirat intéztetni határoztatott. XXIII. (Cz.) Ug\ anazon jk. 7-dik pontjával összefüggöleg olvastatott a nm. vallás és közoktatásügyi m. k. Ministeriumnak f. é. Jul. 9-kén 5, 184-dik sz. a. kelt s egyetemes felügyelő úrhoz intézett, általa pedig a kerülethez leküldött rendelvénye, melyben köztudomásra hozatik: hogy az egyházi és iskolai világi felügyelők hivatalos bérmentes levelezéseikre semmi nehézség sem forog fenn, ha hivatalos levelezéseik külsőleg az elküldenek neve és lakhelyével, valamint az ügydarab számával és azon záradékkal: „postadíjmentes, hivatalos tárgy, egyházi (iskolai) ügyben" ellátvák; kijelentetvén egy részről, hogy ezen kiilsö megjelölés oly nélkülözhetlen kellék, miszerint annak hiányában a levelezések még azon esetben is postadíjjal terheltetnek, ha tartalmuknál fogva díjmentesek lennének; más részről pedig, miszerint a postadijmentesség elvileg csak a levélpostai küldeményekre szorítkozik s a kocsi-postán csak azon irományok, okiratok s effélék vétetnek fel, melyek tulajdonképen a levélpostához tartoznának, de súlyok vagy alakjok miatt onnan kizárvák és értéknyilvánitás nélkül adatnak fel. Díjmentesek ezen kivül az állam részére szedett és küldött pénzek, értékpapírok, és a szorosan vett büntárgyak (corpus delicti), de e tekintetben a díjmentesség a felügyelőkre ki nem terjed. A nm. Ministeriumnak ezen intézkedése egy részről örvendetes tudomásul vétetett,