Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1865. július

— 14 i) Felolvastatván a m. évi gyám. számadások vizsgálására superintendens úr által Bartholomoeidesz János föesperes és Krammarcsik Károly tanár urak személyéban kiküldött bizottmánynak jelentése s abból kitűnvén: a) Hogy a ker. gyámintézeti töke 330 ftot teszen, mely következőleg van elhelyezve u m. 1) A Hernádvécsei egyháznál 200 ft. 2) Irányi Ádolf rozsnyói kereskedőnél 50 „ 3) A rozsnyói takarékpénztárban 80 ,, Összesen . 330 ft. b) Hogy valamint a szabad rendelkezésre, úgy a kitűzött czélokra begyült összegek az egy. gyámintézet központi pénztárába pontosan s utolsó fillérig beszolgáltattak. A bizottmány jelentése örvendetes tudomásul vétetett s egyszersmind az egyházi elnök és pénztárnok hűséges sáfárkodása közméltánylattal fogadtatott. k) Jelentetvén a tökékre nézve, hogy a kerületnek 330 ft; a gömöri esperességnek 15G5 ft; a rozsnyói egyházi gyámintézetnek 250 ft, a rozsnyói nüi gyámintézetnek 140 ft; a dobsinai női gyámintézetnek 135 ft. vagy is összesen 2420 ft. tökéje van. Kedves tudomásul vétetett. A kerületi gyám intézetnek ezen intézkedései a ker. gyűlés átalános helyeslésével találkozván, azok jóváhagyattak s határozati érvényre emeltettek. XXI (Br.) Indítványoztatván, hogy M. Zsedényi Ede egyházk. felügyelő urnák a gyűlés folyama alatt tanúsított azon nemes tettei: miszerint az életbe léptetendő kerületi papi és tanítói özvegy-árva nyugdíjintézet megalapítására 1000 frtot, a kézsmárki lýceum kiépítésére 200 frtot, a batizfalvi paplak felépítésére 100 frtot, a felkai paplak és iskola építésére 300 sorsjegy vétele következtében 150 frtot adományozott, a hála és elismerés őszinte érzelmeivel jegyzőkönyvileg örökítessenek. Ezen indítvány közhelyesléssel fogadtatott, és Zsedényi Ede felügyelő nrnak ezen ujabb nagyszerű áldozatai örök emlékül a gyűlés kegyeletes méltánylata mellett jkönyvbe igtattatnak. XXVII. (P.) Ugyanazon jkönyv 32-dik pontjára a kishonti papi dézsma tárgyában az esperesség küldöttei által jelentetvén, hogy e tárgy a nm. m. k. Helytartótanács által már befejeztetett. A jelentés örvendetes tudomásul vétetett s egyszersmind a földtehermentesitési kötvények akadálynélküli felvételére, a ker. elnökség aláírásával ellátott felhatalmazás az esperesség részére kiadatni rendeltetett. XXVIII. (Cz.) Ugyanazon jk. 33-ik pontjánál superintendens úr jelentvén: hogy f. 1865-dik évben Kézsmárkon és Miskolczon a hitjelölti vizsgát következő 10 eperjesi hittanulók tevék le, u. m. Elischer József, Horváth Sándor, Hok János, Kinezler Vilmos, Kirner Károly, Kicsiny László, Klein Pál, Otrokocsy Dániel, Srétcr Károly és Solcz Gusztáv. Jelentése tudomásul vétetett. XXIX. (Cz.) Ug yanazon jk. 35-és 36-dik pontjára a hegyaljai esperesség által előterjesztetvén: miszerint Demeter János s.-kazai lelkész hivatalától makacssági elmarasztaló ítéletnél fogva végkép elmozdittatott s helyébe Rajos János úr választatott meg rendes lelkészül. Tudomásul vétetett. XXX. (Br.) Ugyanazon jk. 37-ik pontjára vonatkozólag a pongyeloki lelkész Sztamecz Sámuel elmozditási Ítéletének végrehajtása ügyében olvastatott a pongyelok-szelczei és válykói egyháznak személyesen megjelent három küldötte által benyújtott ujabb folyamodása, melyben előadja: hogy a legfőbb egyházi törvényszék által hozott elmozditási Ítélet polgári végrehajtása és a volt lelkésznek a paplakbóli kimozditása mind ekkoráig helytartótanácsilag felfüggesztve levén, az egyház a legsúlyosabb helyzetbe jutott, három év óta az anyakönyvek rendesen nem vezettetnek, a gyermekek minden vallásbeli oktatás nélkül nőnek fel, s a confirmtáióhoz elő nem készíttetnek, istentisztelet igen-igen ritkán végeztetik s az egyház a lelkészi ellátást teljesen nélkülözi. Ezen sajnálatos helyzetben minden bizalmát az egyházkerületi gyűlésben fektetvén emiitett egyház, kéri, hogy erélyes intézkedést téve odahasson, miszerint az érintett legfőbb egyházi törvényszéki Ítélet mielőbb végrehajtatván, új lelkészt választhasson és az egyház azon helyzetbe tétessék, hogy oly sok zaklatás után végre békés nyugalomban hálás szívvel imádhassa Istenét. Páratlan levén e nyelvi viszonyok és megyehatárok által más egyházaktól elzárt pongyeloki egyháznak nyomorúsága, melyet a legszentebb érdekek és törvénye-