Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1864. július

- 13 Kerületünk az egyetemes gyűlésen minél nagyobb mérvben kívánván részt venni s ott magát képviseltetni, — kiküldi követekül: a) A világiak részéről: a kerületi és esperességi felügyelőkön kiviil: Bcrzeviczy Egyed, Dráskóczy Gyula, Latinák Rudolf, Mihali k Pál, Mariássy Ferencz, Márton Rudolf, ifj. Péchy Tamás, Boronkay László urakat. b) Az egyháziak részéről: a superintendens és fóespereseken kiviil: Linberger István, Jungmann Dániel, Reguly Pál lelkész, — és Noszág János, Hazslinszky Frigyes, dr. Pelech János, Severlay Károly tanár urakat azon hozzátétellel, hogy a lelkészek közül ez évben Jamrisska Péter kis-honti föesperes, a tanárok közül Palesó ''dok + István kézsmárki tanár részesülnek az 50 frt útiköltség és a gyűlés tartama alatti 3 frt napi dijban. XXV. (Cz.) Ugyanazon jk. 27-dik pontjánál felolvastatott a ker. ösztön- és nyugdijak végett benyújtott folyamodványok megvizsgálására s e részbeni javaslattételre kiküldött bizottmány jelentése, melynek javaslata folytán : A hitjelöl ti ösztöndíj Csisko János. Just Gusztáv, Adriányi Samu és ' Gürtler Antal hitjelölteknek Ítéltetett. A Csíz-féle, Emericzy Jenő, selmeezi bányászati és erdészeti növendéknek adatott s ugyanezen ösztöndíjnak leendő élvezésére líusz Ármin előlegesen feljegyeztetett. A Gömöry-féle, hitjelölti bizonyítványainak superintendens úrhoz utólagos beküldése mellett Miavecz Lászlónak kiszolgáltatandó. Az özvegyi nyugdíjban, Chalúpka Józsefné született Halupka Susanna, Balázs Pálné szül. Czibur Susanna, Pap Sámuelné szül. Georgiadesz Krisztina, Návoly Andrásné, Pellionis Mihályné szül. Czibulik Erzsébet és Zustyák Klára tanitóözvegyek részesitendök. XXVI. (B.) Ugyanazon jk. 29-dik pontjánál olvastatott a lőcsei egyház levele, melyben magát a nevezett pontban reá kimondott rosszalás vádja alól azon oknál fogva kéri felmentetni mivel -j habár a határozatban ezen rosszalás okául azon sértő kifejezés említtetik, mellyel az egyház 1862-dik évi dec. 28-ki gyűlési jkönyvében a kerület irányában élt volna — az, a kérdéses határozatban közelebb megnevezve nincs. Az egyházkerület és nem egyes egyház hatóságához tartozván azt megítélni, mi volt a lőcsei egyház érintett jkönyvében a ker. gyűlésre nézve sérelmes, a gyűlés m. évi határozatánál megmarad, a lőcsei egyháztól pedig elvárja, hogy iskolaügyének a kerületnél való kiegyenlítését fogja eszközölni s azt évről évre bonyolultabbá nem teendi. XXVII (B.) Ugyanazon jk. 30-dik pontja mellett azon észrevétel tétetvén, hogy e pontnak a nyíregyházi gymnasiumra vonatkozó jelentése nem a nyíregyházi egyház, hanem a hegyaljai esp. részéről tétetett. Tudomásul vétetett. XXVIII. (S.) Ugyanazon jk. 32-dik pontjára Bánó József és Hazslinszky Frigyes urak, mint a Metzner hagyomány elintézése tárgyában kiküldött biztosok jelentik: miszerint Metzner Ferencz úrral az egyességet megkötötték oly módon: hogy Metzner Ferencz űr halála után kifizetendő 4000 frt alapítványt tett s annak 6§ kamatai már 1870-dik évtől fizettetni fognak; továbbá, hogy ugyan ö kötelezte magát, miszerint 1500 frtot földteherraentesitési papírokban 1864-dik év jan. 1-söjén az eperjesi collegiumnak örök tulajdonul átbocsát s azt már, — 350 frt hián — melyről külön kötvényt adott — teljesítette is. A megkötött egyesség lielyeseltetvén, tudomásul vétetett s egyszersmind az eljárt biztos uraknak köszönet szavaztatott. Mennyiben pedig a ker. gyűlés feljogosítva érzi magát az érdeklett befolyandó és már befolyt tőkék jövedelméről intézkedni: azoknak j-ban az eperjesi hittani, másik 4-ban az eperjesi jogtani intézet, az utó í-ban pedig az eperjesi fógymnasiumot határozta részeltetni. XXIX. (P.) Ugyanazon jk. 34-dik pontjához felolvastatott az eperjesi collegium hivatalos tudósítása, melyben jelenti: hogy a szláv nyelv a theologiában Hlavacsek tanár vezérlete alatt hetenként 5 órában gyakoroltatott, a mely órákból kettőben a felgymnasiumi 6 szláv ifjú szinte részt vett. Az algym-