Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1864. július

- 8 sen is intézkednie, az emlékirat neki használat végett kiadatni határoztatik, visszaküldése és az esperesség eljárásáról való jelentés annak idejében beváratván. 4) Nem fordulván eddigelé egyházkerületünk kebelében elő eset arra, hogy valahol a változatlan ágostai hitvallás értelmével ellenkező tanítás, vagy eljárás tapasztaltatott volna; az emlékirat ez iránybani vádaskodásai teljesen alaptalanoknak jelentetnek ki. 5J A dobsinai coalitio és püspöki esküt illetőleg — az emlékirat szerzői a superintendensi jelentésről szóló jegyzőkönyvi pontra utasíttatnak. 6.) Miután az emlékirat szerzői, több tekintetben, németajkn testvércink nevében is nyilatkoznak, ezek részéről több oldalról a gyűlés szine előtt, az ellen ünnepélyes s határozott óvás tétetett, kijelentetvén, hogy e téren, az emlékirat szerzőivel s ügybarátaival legkisebb közösségben sem akarnak állani, s e nyilatkozat bővebb indokolásául az érintett emlékirat nekik kiadatni rendeltetett. 7.) Az egyházkerület úgy levén meggyőződve, hogy a dobsinai szerződés megszüntetése, egészen törvényes autonom uton történt, s az már bevégzett tény, egyes gyülekezeteitől, annál inkább pedig egyes egyházaktól elvárja annak mindig kellő figyelemben tartását; szláv ajkú gyülekezeteit pedig arra figyelmezteti, hogy ez által épen ők nyertek új jogokat, alkalom nyilván ez uton számokra, túlnyomó többségük folytán, superintendensi választások mellett, minden korlát nélkül, mindig döntő befolyást gyakorolhatni. 8.

J Az emlékirat többi pontjai és kívánalmaira, válaszaink egyházunk évkönyveiben már különben is megirva levén, azoknak bővebb czáfolatiba ereszkedni ezen gyűlés sem szükségesnek, sem czélhoz vezetőnek nem tartotta. VIII. Olvastatott a nmélt. m. k. Helytartótanácsnak 1863-dik évi julius 27-kén 9555 sz. a. kelt intézvénye, — melyben tudtul adatik, hogy a világi hatóságokhoz oly rendszabály menesztetett, mely szerint a jótékonyczélu, de világi kezelés alatt levő alapítványokról, a hagyományozási okmányok vagy alapitványlevelek a nagyméltóságú magyar kir. Helytartótanácshoz másolatban felterjesztendök lesznek, s ez ügyben félévenként jelentés kívántatik és az egyházi hatóságoknak szinte alkalmazás végett küldetik le. Ezen leirat tudomás- s annyiban alkalmazkodásul vétetik, hogy a mennyiben ilyes alapitványozási hagyomány vagy ajándékozási esetek fordulnak elő kerületünkben, azok esetről esetre bejelentendök lesznek. Jelenben ilyesekröl a kerületnek tudomása nem levén, ez úttal mitsem jelenthet. A superintendensi hivatalt pedig a rendszeres s igy legtöbbnyire üres jelentéstétellel terhelni a kerület nem kívánja. IX. (Cz.) A göllniczi ker. gyűlés jegyzökönyvének 4-dik pontja olvasásánál jelentetvén, hogy három kerületi jegyző a gyűlésen meg nem jelent. Helyetteseikké e gyűlésre Török Sándor, Riszdorfer János és Palánszky Samu urak kérettek fel, kik a közgyűlés felszólításának engedve, helyeiket azonnal elfoglalák. X. (S.) Ugyanazon jegyzőkönyvnek 5-dik pontjára vonatkozólag olvastaték a nagyméltóságú m. k. Helytartótanácsnak f é. febr. 2-án az egyetemes felügyelő úrhoz intézett leirata, melyben a tiszai ev. egyházkerületi tanodákról az 1863-dik tanévre szóló végjelentések visszarekesztése mellett tudtul adatik : miszerint az érdeklett jelentések nagyobb része nem mutatván ki oly teljesen az illető tanintézetek állapotját, miszerint kiil és belviszonyaikat kiismerni s működéseiket méltányolni lehessen; a tanrend, valamint a leczketerv részletesb előterjesztésére, a gymnásiumokban a nem teljes számú tanárok kipótlására utasittatik egyházkerületünk s egyszersmind az eperjesi fő-, valamint a miskolczi algymnásiumban tanult rk. iQak iránt is kérdés tétetik, birtak-e az erre megkívánt felsőbb engedéllyel? A ker. gyűlés e helytartótanácsi k. intézvény tudomásul vétele mellett ujjolag kimondani kötelességének ismeri: miszerint ez ügyben már több izben hozott végzéseihez jelenleg is állhatatosan ragaszkodik. XI. (P.) Ugyanazon jk. 6-dik pontjára vonatkozólag olvastatott a nm. m. k. Helytartótanácsnak 1863. oct. 24-én 77591. sz. a. kelt azon leirata, melyben tudtul adatik, hogy az eperjesi collegiumban jogot