Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1863. július

egész készséggel fogadia, különösen azért tesz említést, mivel a hitünkön levő rabok csekélv száma világos tanúságot tesz népünk erkölcsisége mellett, a mennyiben hiteles kimutatás szerint az c várbán bűnhődő 528 rab között ág. hitv. csak 14 találkozik. Az igazságnak vél Superintendcns űr szolgálatot tenni, midőn nyilvánosságra hozza egyszersmind azt, hogy a sáros-zempléni esperességben aránytalanul nagy hiveinknek azon száma, mely olvasni; még nagyobb azoké, kik irni nem tudnak s átalában mondhatni, hogy az iskolatanítás itt még nem áll azon fokon, melyet az elöhaladott kor és egyházunk szelleme igényel. Nehezítve van pedig az iskolatanítás részint több kisebb helységeknek egy iskolába lett bekebeleztetése, részint a nép sanyaiu helyzete miatt, mely gyermekeit kora tavaszszal a tanítástól elvonja. .Mind e mellett vannak egyes jó tanítók s mondhatni, hogy kivált Zemplénmegyében iskoláink számos más felekezetű gyermekek által is látogattatnak. Különben az esperességi elnökség ígéretet tön. hogy az iskolai ügyet felkarolva czélszerü kézikönyvek behozatala által fog a dolgon lendíteni, miért is nagyon kívánatos, hogy a tót tankönyvek kiadatása, mely a gömöri esperességben levő választmányra van bízva, siettessék. Örömmel jelenti még Superintendcns úr, hogy a népnek a nagyobb miveltség iránti fogékonysága folytonosan növekszik s anyanyelvén kivül a magyart is mindenütt az eddiginél nagyobb mérvben kívánja tanítani, ellenben sajnálattal kell megemlítenie, hogy a gyámintézeti ügy, kevés kitűnő kivétellel eddig az egyházakban részvétre nem talált és csak a jövő fogja megmutatni, vájjon több crélyt fejteneke ki a lelkész urak, kiknek ez ügyet különösen lelkükre kötötte. Azt sem hallgathatja el végre, hogy az anyakönyvek legtöbb helyen nem egész pontossággal, süt még csak a megkívánt rovatminta szerint sem vezettetvén a dolog fontosságához képest kellő intézkedés történt. Áttérvén Superintendcns úr a sáros-zempléni esperességre vonatkozó jelentése után a VI. sz k. v. esperességre, kiemelendönek találta a jó iskolai tanítást, egyházigazgatást és ügykezelést, mely kivált példás a kassai magyar-német és a bártfai német egyházakban; továbbá a gyámintézet meleg pártfogását, valamint átalában a szíves áldozatkészséget egyházi és iskolai czélokra. El nem hallgathatja e helyt, hogy a protestántismus hazánkbani bölcsője Bártfa, azon egyetlen egyház ezen esperességben, melynek eddig a városi közpénztárból az öt törvényesen megillető segélyben részesülni nem sikerült. Mig azonban a városi anyaegyházakról csak dicséretest mondhat, sajnálattal kell megemlítenie, hogy az e városokhoz tartozó leánygyülekezetek iskolái még nagyon is hátra vannak, mit különösen a kerülettől is hathatósan segélyzett Plavniczáról mondhatni. Kívánatosnak nyilatkoztatja ennélfogva, hogy ezen csperesség ösi időktől fogva laza összeköttetését, a többi esperességek példájára bensőbbé tevén, jobban jobban fejlesztené az egymáshoz tartozás érzetéből önkényt folyó szellemet s kivált a leánygyülekezetek népiskolái felüli gondoskodást. Mindezeket pedig nemcsak mint magány nézeteket, hanem mint az illető esperességi elöljárók nézetével is találkozott véleményt terjesztvén elő, azt az illetők kiváló figyelmébe ajánlja, elismervén egyszersmind azon fáradságot, melyet Szopko Márton főesperes Superintendcns urnák kísérése, Bartholomseidesz János és Czékus István kerületi jegyzők pedig ez évben is a jegyzökönyvek vitele által egész készséggel magokra válaltak. Végül köztudomásra hozza, hogy az eperjesi collegiumban a közvizsgákon jelen levén, örömmel jelentheti egyrészről a fötanodának két év óta is észrevehetöleg feltűnő elühaladását, más részről azon tapasztalását, hogy ez évben az eperjesi, kézsmárki és rozsnyói fötanodákban annyi ifjú tette le az érettségi vizsgát, mint még eddig soha. Ezen kimerítő jelentést, mely egyházkerületünk minden mozzanatait figyelemmel kiséri s fóp'ásztorunknak mindenre kiterjedő gondos éberségéről tanúskodik, a gyűlés szives elismeréssel fogadta és kedves tudomásúl vette. Ül. (L.) Olvastatott a m. kir. Helytartótanácsnak f. é. Jan. 9-kén 58,846-dik sz. a. kelt leirata, melyben a m. é. Jul. 22 — 24-kén Jólsván tartatott egyházkerületi gyűlés jegyzökönyvének tudomásul vétele közöltetik. Észrevétel e leiratban nem foglaltatván, tudomásul vétetik. IV. (S.) Szontagh Pál egyházk. jegyző úr hivataláról részint gyengélkedő egészsége, részint megszaporodott hivatalos teendői miatt végleg leköszönvén. Hét évi hű és szorgalmas munkásságaért Szontagh Pál urnák legforróbb köszönet szavaztatott, a megürült egyházk. jegyzői hivatalra pedig Brosz Jónát kassai ügyvéd s egyházi felügyelő választatott meg. V. (S.) A jolsvai ker.gyülés IV-dik pontjára vonatkozólag olvastatott a in. k. Helytartótanácsnak 1862-dik Nov. 23-kán 55,406-dik sz. a. Superintendcns úrhoz; úgv f. é. Jan. 4-kérül az egyetemes fel-