Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1862. július

15 — Miután a lőcsei államgynmasium nyilatkozata ni. évi k.gy ülésünk 33-dik pontjának nem érdemére, hanem csak formájára vonatkozik és a m. eultus ministeriummal kötött szerződésének megszüntetésére akaratot épen nem nyilvánít, megkisérlett czáfolatában pedig igazolása fel nem találtatott: azért óvása alaptalannak mondatván ki, mult évi határozatunk egész terjedelmében megerösittetik. XXXIX. (L). Ugyanezen pontnál, Fest Imre iglói egyházfelügyelö úr azon tudósítással lépvén fel, hogy az iglói ev. egyház a két T rangu s z testvér által százezer oft o t meghaladó nagylelkű hagyománynak élvezetébe jutván, eddigi algymnasiumát fögymnasiummá akarja átalakítani s azt kerületi segélyt nem igényelve, egyedül saját erejéből kívánja felszerelni és feltartani, minek következtében e keletkező intézet számára a kerület részéről atyai befogadás, szellemi pártfogolás és felügyeletért esedezik. Az egyházkerületi gyűlés e jelentést örömmel hallván, a fögymnasium felvirágzásához legjobb sikert óhajt, s a serdülő intézetnek hő pártfogását Ígérvén, azt atyai kebelére édes gyermekeként szives készséggel felkarolja. XL. (Sz). Ugyanazon jk. 34- ik pontjánál felolvastatván Tillisch János és Schranez János eperjesi hittanintézeti tanároknak fizetésük javitásaért beadott folyamodványuk: Tillisch tanár úrnak az eddig évenként megadott 100 ft fizetési pótléka állandósíttatik, s a pénztárnok úr annak évenként szokott részletekben kifizetésére egyszer mindenkorra felhatalmaztatik; Schranez tanár úr kérelme ellenben, a ker. segélypénz elégtelensége miatt nem teljesíthető. XLI. (B). Ugyanazon jk. 35-dik pontjára nézve, a hegyaljai csperesség azon jelentése: miszerint az egyházmegye özvegy árva nyűg-intézetének pénztárából Jeszenszky László vólt nyíregyházi lelkész által vissza követelt 174 ft. 3 kr. összeget azon okoknál fogva nem adhatja vissza, mivel egy részről ahhoz az intézetnek esperességileg megerősített alapszabályai szerint teljes joga van és azt az özvegyek és árvák világos és tetemes megkárosítása nélkül a pénztártól elidegeníteni hatalmában nem áll, de másrészről a nyíregyházi egyház nyugalmát sem látja ez oldalról többé veszélyeztetve: Tudomásul vétetett. XLII. (Cz). Ugyanazon jk. 36-ik pontjában a kor. elnökség azzal levén megbízva, hogy Meczner Ferencz urat szólítaná fel, lenne szives nyilatkozni az iránt, miképen kívánja a Meczner hagyomány tekintetében az egyházkerület jogait és érdekeit biztositani ? bemutatá a kgyülésnek Meczner Ferencz útlevelét, melyben ö a hagyománynak a kerületre szállását kétesnek vagy legalább igen későn bekövetkezendönek állítja, s az egészért egyszer mindenkorra néhány száz forinttali kielégítést ajánl fel. Az egyházkerület Meczner Ferencz úr ezen csekély ajánlatába bele nem nyughatván, Bánó József, Hazslinszki Frigyes és Vandrák András urakat azon megbízással küldi ki, hogy Meczner Ferencz úrral magukat érintkezésbe téve vagy hozzá személyesen kirándulva, igyekezzenek vele ez ügyben egyességet létrehozni, melyre nézve azonban a jóváhagyást a kerület magának fentartja. XLI II. (B). Ugyanazon jk. B T-ik pontjára vonatkozólag jelentetvén: miszerint ker. ügyész úr a Radvánszky alapitványlevelet az elnökségnek ki nem szolgáltatta, sem véleményt e tekintetben nem adott. Ker. levéltárnok úr megbizatik, hogy az alapítvány levél hiteles mását superintendens úrnak küldje meg; superintendens úr pedig felkéretik, hogy megtekintvén Zsarnay ref. superintendens úrnál az eredeti alapitványlevelet ez ügyben tovább intézkedni szíveskedjék. XLIV. (L). Ugyanazon jk. .'58 és 39-ik pontjánál olvastatván a Szontagh Lajos és Materny János urak elnöklete alatt kiküldött választmánynak egy részt a magyarhoni ág. hitv. népiskolákra vonatkozó egyetemes tervezetet, más részt az egyetemes gymnasiumi tervezet módosítását illető jelentése, mely I. A népiskolai tervezetet a gömöri csperesség e tárgyra tett észrevételeinek tekintetbe vételével átalában elfogadandónak véli, következő módosításokkal: a) Hogy a tervezet Ií-ik részének 11-ik pontja, melyben az áll: „az ugy nevezett locatio, vagy pedig szorgalom, erkölcsiség s tehetség szerinti elhelyezés, mint gyakran igazságtalansággal határos" mellőzendő. b) Hogy a vallástanitásra nézve, hol a nagyobb gyermekek számára a tervezetben egyszerűen Luther kis kátéja említtetik, tétessék hozzá könnyebb megértés végett az is: a nagyobbaknál Kis