Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1860. augusztus

t 4 18 FÜGGELÉK. sorsjáték terve. Nagy tekintetű és főtisztelendő Egyházkerület! A f. évi július 12-kén Iglón tartott ker. consistorium, pénztárnok Tek. Spóncr Tivadar űr jeles és kimerítő jelentéséből azon szomorú meggyőződést szerzé, hogy a kerületi pénztár alapja és jövedelme szégyenitö aránytalanságban áll az általa legszentebb czélokra teljesítendő kiadásokkal, s a jövő elutasithatlan szükségek fedezésére épen elégtelen. Fontolóra vévén a ker. consistorium a segedelem lehető eszközeit, kitűnt, hogy azok vagy elégtelenek , vagy csak igen lassan érlelik az óhajtott eredményt, melynek gyors kieszközlésétöl függ az egyh. kerület java és méltósága. Bátor valék tehát ez alkalommal azon eszmét megpendíteni: ha vájjon nem lehetne-e oly eszközr höz folyamodni, melynek újabb időben sok jótékony czél köszöni kivihetöségét. Ertem a sorsjáték útját nagyobb alapöszvég gyűjtésére. Első pillanatra — ugy látszik — ezen eszme kétséget ébreszt, ha vájjon összefér-e a kerület méltóságával és czéljainak szentségével, oly módhoz nyúlni, melynek alapja a szigorú vallásosság igényeivel némikép ellentétben áll: de ha meggondoljuk, hogy a legnemesebb és legtisztább egyének, söt maga az állományhatalom is nem egyszer létesitének ezen az líton tiszta jótékony czélokat, kétségünket eloszlatva, aggodalmunkat megnyugtatva érezzük. Ha pedig ezen ellenvetésen túl vagyunk, ezen segédeszköz többi előnyei olyannyira szembeszökők, hogy a jó sikerben kétkednünk nem igen lehet. Ugyanis: 1. Tény, hogy az ily üdvös czélú sorsjátékok egyszerre tetemes pénzösszeget jövedelmeznek, és kedvező eredménynyel szoktak végbe menni. 2. A kevesektől eredő nagy áldozatok kimerítik a jövendő kincstárát, míg sokaknak kisebb adakozásai nem terhesek és szinte czélhoz vezetnek. 3. Hitsorsosaink buzgalma egyházunk irányában — mitől az ily adakozások függenek — épen most áll tetőpontján. 4. A meglevő segélési hajlam könnyebben válik tetté, ha az ily sorsjátékkal egybekötött érdektől is segittetik. 5. Csekély árú (50 kros) sorsjegyek megvételére tehát hitsorsosaink oly ezrei is hajlandók lesznek, kik nagyobb áldozatoktól vagy idegenek vagy azokra elégtelenek. 6. Bizonyos, hogy sorsvevés útján tiszai egyházkerületünk mind bel- mind külföldi számos oly baráti- és jóakaróitól is nyerhet gyámolitást, kikhez aláírási ívekkel különben nein igen fordulhatnánk. A nt. és főtiszt, consistorium ezen indokaimat méltatva, engem bízott meg, hogy Szönyei Károly úr közbenjárásával ily sorsjáték tervezetét előterjesszem. Fentartván tehát a közelebbi tervet az ily sorsjátékkal tán megbízandó bizottmánynak, bátor vagyok a teendők főpontjait röviden elősorolni. a) A kibocsátandó sorsjegyek száma lenne 120,000, egynek ára pedig 50 kr a. é. b) A nyeremények pénzbeliek lennének. c) A sorsjegyek 120 sorozatra lennének felosztva, mindenik sorozat pedig 1000 db sorsjegyre. d) Három sorozat részesittetnék nyereményekben és pedig az első kihúzott sorozat sorsjegyeire esnék: egy főnyeremény .... 8000 frttal egy nyeremény .... 500 „ öt „ 100 frttal 500 „ tiz „ 50 „ 500 „ a második sorozatra esnék: egy főnyeremény .... 2000 „ egy nyeremény .... 300 „ öt „ 100 frttal 500 „ tiz 50 „ 500 „ D J 1 —-— ^fl