Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1859. szeptember

nem vonhatta, az egyházkerület ezidén is más kútforrást nem találván, ujabban is az önmegadóztatás elvéhez folyamodni kényszerűit, s a fentebbi öszveget az eperességekre, azok hozzájárulásával következőképen felosztandónak határozta: a VI. sz k. városi esperességre 630 f a. é. a XIII. városi f a VII. bányavárosi 262 f 50 a tátraaljai 315 f a gömöri 892 f. 50 a kishonthi 472 f. 50 sáros- zempléni 262 f. 50 a hegyaljai 630 f. — öszvesen 4095 f a é. mely öszveget a jövő 1860-ik polgári évi szükségek pótolására az esperességek illető egyházaiktól legjobb belátásuk szerinti úton és módon behajtván, felében április 1-jéig, felében szeptember 1-jéig egyenesen a kerületi pénztárba beküldeni el ne mulaszszák; a lentebb érintett s 5231 f. 68, J krt. tevő hátralékok pedig a f 1859-ki polgári év szükségeire hagyatván, az esperességek által e f. év végéig múlhatatlanul beszedetvén, azokból a fentebb meghatározott segélypénzöszvegek a consisztóriuin által már kikapott részletek betudásával az illető tanodáknak hiányaik és tartozásaik lerovására előlegesen kiosztassanak; a feljebbvalóban pedig, kivévén azon 800 a. é. f tot, melyről e jegyzőkönyv 31-ik cikke rendelkezik, szegény népiskolák részesítessenek. melyeknek jegyzékét körülményes tudósítással az esperesek a consisztóriumnak beküldjék. XV. Ugyanazon jegyzőkönyv 14-dik cikkére adminisztrátor ur jelenti, hogy f. é. julius 30-kán Eperjesen 4 hittanuló letette a hittanjelöl ti vizsgát, még pedig a tavali határozat erejénél fogva a bölcsészeti tudományokból is, u. ni. Forberger Samu, Ilonétzy Miksa, Kraus Lajos és Lers Márton. Tudomásul vétetik. XVI. Ugyanazon jegyzőkönyv 15-dik cikkére, a nyíregyházi tanító- képezdére vonatkozólag felemlité adminisztrátor ur, hogy a 11. m. nagyváradi cs. k. helytartósági osztály f. é. febr. 12-kén 18001 sz. a. s ismét f. é. julius 9-kén 9033 sz. a. kelt magas leiratában ezen intézetre az 1850-ki jun. 27-kén kelt legmagasb cs. rendeletet alkalmazza, melynél fogva tanítási magánintézetek az illető politikai hatóság tudta nélkül nem létesíthetők, s azért a nevezett képezdét illetőleg részletes jelentés és kimutatás mielébbi felterjesztését elrendeli, kijelentvén egyszersmind, miszerint a fennálló magasb rendeletek ertelmében fenntartja magának azon jogot, a szóban lévő tanító- képezdét az illető cs. k. protestáns iskolai felügyelő által államhatósági felügyelet alá vonni. Ámbár a nyíregyházi képezde a fentidézett 1850-ki jun. 27-ki legmagasb rendeletnél sokkal elébb t. i. már 1847-ik évben keletkezett, s az idézett rendelet világosan is csak magánoktatási intézetekre vonatkozik, következésképen a nyiregyházi tanitó- képezdére, mint nem magánjellemű, hanem nyilvános egyházkerületi intézetre e gyűlés nézete szerint ki nem terjeszkedhetik: mind a mellett is a gyűlés tiszteletben tartván mindenkor az államnak tanintézeteinket illető törvényes felügye3 i su y y? .r si, sí* / /a