Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

3. szám - Ismertetések - Thomas H: Religion und Leben. Sz.-től - Andersen Fr. stb.: Deutschchristentum. Sz.-töl

— 84 — / H. Thomas: Religion und Leben. 200 1. Ára M. 6 — A „természetes vallás" hirdetése a könyv első fejezete. A „természetes vallás" nem más, mint pantheizmus. Kiindulási pontja az embernek az a kétségtelenül tragikus helyzete, hogy ezen a planétán az ember az egyetlen élőlény, amely öntudatosan éli le életét. Ismeri önmagái, megfigyeli növekvését, befolyásolja fejlődését — az elmúlással, halállal szemben azonban tehetetlen. Ebben a tragikus sorsban vigasztalást keres és nyer a vallásban. Öntudatossága pedig a valóság megismerésére ösztönzi. Ebben a két törekvésben gyökerezik a hit és a tudomány, amelyeknek magasabb egysége a pantheisztikus monizmus. A keresztyénségnek ez a hit a tovább fejlesztése. A szerző a megváltásdogmát szembeállítja a fejlődéstannal, azonban erkölcsi téren nem lát ellentétet a keresztyénség és a „természetes vallás" között Az önfenntartás ösztönét az egoizmussal, a fajfenntartásét az altruizmussal azonosítja s az utóbbit természetszerűen magasabb erkölcsi álláspontnak tartja az előbbinél. Erkölcsi világrend nincs. Ennek ellene mond az átöröklés ténye. A „természetes vallás" istene a mindenség, amely egyes részeiben egy cseppet sem isteni ugyan, de másrészt csilla gos egével, harmóniájával vallásos áhítatot kelt az emberben. Ez a vallásos világnézet a német középkori misztikusok vallásával rokonnak tartja magát. — A könyvben a vallásos ér meglehetősen vékony. Hat fejezete közül csak három foglalkozik szorosan vett világnézeti kérdésekkel, a többi szociológiai fejtegetés a házasságról, a szocializmusról, a családról, államról és emberiségről. — A sok uj vallást propagáló irat között ez elég rokonszenves. Elég jól ismeri, meg is becsüli a keresztyénséget és nem veti el olyan messzire a sulykot, mint azt a modern természettudós-vallásalapitók rendesen szokták. Sz. Deutschchristentum auf rein evangelischer Grundlage. 95 Leitsätze zum Reformationsfest 1917. von Fr. Andersen, Ad. Bartels, E. Katzer, H. v. Wolzogen. 34 1. Ára M. —'80 A keresztyénség germanizálására irányuló törekvés érdekes dokumentuma. A négy szerző a zsidóságtól, ótestamentumtól, zsidó tanoktól és zsidó kovásztól szeretné megtisztítani a keresztyénséget. Hasonlóképen ki akarnák hámozni a görög befolyás alatt keletkezett dogmáktól és eredeti tisztaságában, mint christocentrikus vallást szeretnék akeeptáltatni a németekkel. A tételek közt sok olyan akad, amely helyes, de sokkal több az olyan, amit nehéz elfogadni. A konzervatív iránynak egyáltalán nem konzervatív, a szabadelvűeknek meg nem elég radikális, hogy lelkesedhessenek érte. A nemzeti vallás eszméje eltévelyedés, a vallásnak egyrészt egyéninek, másrészt az általános emberit kidomboritónak kell lennie. A mindenség és a vallásos kérdések perspektívájában a faj és a nép nem számottevő fényezők. Másik megfigyelésre méltó dolog ezeken a tételeken az, hogy a német theologusok még akkor is, amikor szabadon szárnyalhatnának, mennyire doktrinärek. Ez az uj 95 tétel aligha jelent uj korszakot a vallásos élet terén. Sz.