Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

2. szám - Lapszemle

— 59 — / melyben az Isten nyilatkoztatta ki magát. A Szemle rovatban: Seelsorger an der Front cimiiben világi lelkipásztorokat kiván, akik a müveit ifjúságot szellemi táplálékban részesítenék. Von Wesen neudeutscher Frömmigkeit-ben az Isten és az ember viszonyát nem az istenhüségben látja a legtöletesebben, hanem a háztartási viszonyban, a kozmikus szeretetben. — A 6-ik füzetben Diedrich Bischoff, Wirtschaftsleben und Zukunftsreligion cikkét emiitjük meg. A német gazdasági életben, az amerikai mintájára eltűnt a mértékadó vallásos motívum és célgondolat. Felveti a kérdést, hogy máskép lesz-e az a háború után, a gazdasági életet befolyásolják-e majd vallásos ideák ? A nemzeti hasznosság és gazdagodás érdeke felé emelkedjék a reálpolitika, összekötve az uj szociális vallásos felelősségöntudaítal. Az uj Németország Lagard szellemében legyen egy eszme földi teste. Hangsúlyozza, hogy népes gazdasági vonatkozásainak végső ismerete vallásos forrásból szerezhetők meg. A 7-ik füzet októberben jelent meg s a reformáció 400 éves jubileumára néhány érdekes cikket közöl. Eugen Diederichs 400 Jahre Reformation cikke arról szól, hogy Lutherrel az a szellem jutott uralomra, amely Istent az élet megszentelésében fogja fel, ami a túlvilági szellemmel merő ellentétben van. A germán istenképzet ez, ami nem spekulativ, mert az érzék feletti képzetét a reális alakulásából nyeri. Luther munkájának a folytatói ami klasszikus korunk gondolkodói. Ezek után kijelenti, hogy 400 év után a reformáció még mindig a kezdet kezdetén van. A teendőt ebben állapítja meg : A gótika a túlvilági jellemű keleti és európai keresztyénségnek volt a virága és gyümölcse. Az uj keresztyénség, ami Lutherrel kezdődött, germán „Diesseitsreligion". Ez a vallás pedig annak az érzése, hogy az embeii én gyökerei itt vannak, de az emberi akarat kinő a kozmikus távlatokba és az Istent az észméért való életben éli át. A civitas Dei ideálja ez a vallás. Ha a reformációt folytatni akarjuk, akkor komolyan kell venni Goethe, Schiller és kortársai követelményeit. August Pfannkuchen : Das Gewissen in Luthers Frömmigkeit cim alatt értekezik. Arra utal rá, hogy mikép visz Luther mindent a lelkiismeretre vissza A kegyelmes Isten megtalálása egyenlő nála a jó, nyugodt lelkiismerettel. Friedrich Gogarten cikke : Das Mittelalter, Luther und unsere Zukunft. Benz Richard dolgozataihoz fűzi megjegyzéseit az uj mithoszra vonatkozólag. A középkori kultura talaja — Benz szerint — a vallás volt. És ez a jövőben sem képzelhető máskép el, ha csak nem a vallásból növekszik. A középkorban a németek megteremtették a mithoszt. Szembe állítja ezt az orientális vallások ethikai jellemével Az éjszaklakó a szellemit a szemléletben éli át. Nem ugy mint a keleti nép, amely, akaratával, valami cselekedettel akar egygyé lenni az istenséggel. Ö szemléli az Istent s igy egyésül vele. Ezt pedig a mithoszban teszi Luther számára az evangélium volt mithosz, mi az örök világtörténet jelzése. Az képezi a horizontot a föld felett, amelybe a képek be vannak írva, amelyek az embereknek a lét értelmet megmondják. Az a mithosz, amit a