Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

2. szám - Ismertetések - Félix Lőwy-Cleve: Die Philisophie des Anaxagoras. Sz. Ö.-töl - Dr. Kiss Elek: Az értelmi és erkölcsi nevelés viszonya. Szelényi Ödöntől

— 55 — mert szerinte a tudományos filozófia nem egyéb mint a lehető érvénynormák rendszeres egységének a problémája — bent foglalva az érvény fogalmában. E ponton kell a nem filozófiai tudományokkal leszámolnia, olykép, hogy egy azokkal közös érvényfeltételhez igazodik. A filozófia egész rendszeres állománya a történet minden korszakában hatékony és ennek menetét feltüntetni a görög filozófia keretén belül a szerző sajátos célja. Kritikai álláspontjából kifolyólag a logikai és ismerettani kérdésekre helyezi a fősúlyt, és ezért, de főleg mélyreható, absztrakt előadása miatt komoly és alapos munkája nem kezdőknek való, hanem bizonyos filozófiai érettséget tételez fel. Szelénéi Ödön.. Felix Lőwy-Cleve : Die Philosophie des Anaxagoras. Versuch einer Rekonstruktion. Wien, Konegen, 1917. Ill lap. Ára K. 6.— A görög filozófiának Sokrates előtti korszaka mind e mai napig a leghálásabb tere a szellemes és merész konjekturáknak, feltevéseknek és rekonstrukcióknak. Itt ugyanis töredékekkel állunk szemben és ezekbe azután igen sokat lehet belemagyarázni, az ilyen vállalkozás pedig kivált fiatal irókat szokott vonzani. Ilyen jeilegü munkával állunk szemben a fentiben is. Tisztán Anaxagoras töredékeire támaszkodva akarja a szerző a jeles gondolkodó nézeteit megrajzolni, melyeket szerinte Aristoteles és utána oly sokan teljesen kivetkőztettek a maguk valójából, igy még egyben-másban Diels és Zelle is. Nem vesszük sorra a munka egyes fejezeteit, hanem csak pár érdekesebb gondolatát ragadjuk ki. Szerinte Anaxagoras panteista, vagyis rá nézve test és lélek válhatatlan egységet jelent, de mélyebb értelemben véve sem nem dualista, vagy materialista monista, hanem spiritualista monista, mert tanítása szerint a világ végső elemei a tárgyiasított érzetek. Voltakép közel áll Berkeleyhez, de nem jut el egészen odáig. A vovg (Nus) nemcsak hézagtöltő médium, mellyel Anaxagoras a mozgásokat akarja megmagyarázni, hanem isteni intellegencia, matematikai fizikai lángelme, melynek legeredetibb alkotása a világegyetem. Ez a világ pedig pontosan, mechanikusan lefolyik, kezdet, végnélkül, nem egyébb mint a világszellem csodás játéka — - a szépség kedvéért. íme a szerző csakugyan ellentétbe helyezkedik a közkeletű felfogással, de bennünket nem tudott meggyőzni róla, hogy igaza van. Hogy az Anaxagorasban kétségkívül meglevő ellenmondásokat és hézagokat eltüntesse, merész feltevésekhez folyamodik és mégsem tudja kedvelt filozófusa rendszerét egyetlen gyökérből levezetni. E mellett maga is ellenmondásokba bonyolódik és még az alapfogalmakat sem tudja világossá tenni. (Pl. A világkeletkezés fejtegetései 101 és 111.) No, de kedvtelve mélyedt bele egy görög gondolkodóba és ez is haszon, legalább neki ! Sz. Ö. Dr. Kiss Elek: Az értelmi, és erkölcsi nevelés viszonya. Kolozsvár, 1916. 174. lap. Ára K. 5"— Ez a kötet első fele annak a műnek, mellyel a szerző egy akadémiai pályázatban részt vett, de dijat nem nyert. Előttünk a történeti rész fekszik, a másik .módszeres" (talán rendszeres?!) csak ezután fog meg-