Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

10-11. szám - Ismertetések - Dr. Czakó Ambró: Az értékelés filozófiája. Szelényi Ödöntől

— 245 — gondolkodás erejével átvilágítani, és igazabbá, jobbá és boldogabbá formálni." Csakugyan kicsendül Eucken rendszeréből a mi Madáchunk: „Ember, küzdj és bizva bízzál" életfilozófiája. — Elismerés és köszönet illesse szerzőt, hogy alakilag is szép dolgozatával magának akadémiai fokozatot, nekünk pedig szellemi élvezetet szerzett, amidőn bennünket Eucken életfilozófiájának belső műhelyébe és annak szentélyébe oly biztosan kalauzol. Várjuk és kérjük mielőbb istentől áldott szerencsés folytatását. Dr. Szlávik Mátyás. Dr. Czakó Ambró : Az értékelés filozófiája. Budapest, 1918. 110 lap. Ára K 10'—. Czakó rendkívül agilis, termékeny és gyorsan dolgozó iró. Ezúttal igen nehéz fába vágta a fejszéjét, midőn egy általános értékelmélettel — bevezetésül a normativ tudományokba — akarta filozófiai irodalmunkat megajándékozni. Nem az ő jóakaratárt, hanem e tárgy szövevényességén mult, hogy vállalatát csak félig koronázta siker. Az értékelés filozófiája ugyanis állandóan szaporodó irodalma dacára még mindig a kezdet kezdetén áll és egy kielégítő általános értékelmélet megalkotásától még jó messze vagyunk. Czakó munkája is legfeljebb kísérlet, de mindenkép érdekes és figyelemre méltó kísérlet e téren. Szerinte az értékelés filozóája kettőt foglal magában : az értékelés pszichológiáját és annak axiológiáját. Felfogása szerint minden, ami az erő érzelmét fölkelti, kiegészíti vagy csökkenti, értéket jelent a számunkra Majd sorra veszi a vallási, erkölcsi, esztétikai és intellektuális értékelést és minden téren a fejlődés gondolatát választja kiinduló pontul. Szimpatikusán érint, hogy a vallásnak annyira fontos szerepet tulajdonit, hogy a vallásos értékelésen kezdi, csakhogy, sajnos ép idevágó fejtegetései sok ellentmondást is hivnak ki. Csak egynehány idézetet hallgassunk meg: „A vallás szellemei kétségtelenül léteznek, mert a szükég teremtette meg őket, nagy szükség volt és van reájuk, azért létezniök kell (!)" ... „A vallásos érték eredeti forrása az erőérzés, mint az erőtlenség érzése (?), a létesített érték Isten, kitől a világ függ . . ." Más helyütt az aszkézist is vallásos értéknek veszi, tehát mégis vallásos értékeket különböztet meg. Egyszóval az érték fogalma nála meglehetősen homályban marad és az erő érzésre való levezetése sem kielégitő. Hiába a dolog még sem olyan egyszerű ! Az érték filozófiájának második fejezetét csak épen érinti. Érdekes a függelék, ahol kísérletet tesz az érték kelés pedagógiai jelentőségének a vázolására. A nevelés feladatát pl. ugy határozza meg : „oly értékek olyatén közlése, hogy azok az erőérzés fokozását jelentsék." A jó nevelésnek pedig, szerinte érték hordozónak kell lenni, hogy tekintéllyel birjon stb. Általában, ha a mü mint egész nem is tökéletes, de kétségkívül sok eszméitető reflexió van benne. Szelényi Ödön. Das goldene Buch vom deutschen Geiste von R. v. Raumer. 1—6. ezer. 170 1. Ára M 3'—. Az isteni kiválasztottság hitéig dagadt nemzeti öntudat megnyilvánulása e könyvben azokat a theológusokat is érdekelheti, akik a nemzeti vallások illetve a