Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

10-11. szám - A magyar racionalista theologia. Lie Fizély Ödöntől (folytatás)

— 234 — 5 árpakenyérből lett jótartását.' Bessenyei megengedi, hogy az ókorban külön providenciák voltak, csodák történtek. Bár a csodát a tudatlanság szülöttének tartja, elfogadja és áldja a kinyilatkoztatást, de nem csodáiért, melyet a Faraók mágusai is tettek, de azon nagy benső csodáért, mely megszerzi békéjét, megerősiti jóságát és biztosítja nyugalmas halálát.

5 Radikálisak Vajda Péter gondolatai a csodáról. Angyalokat, ördögöket játszva, könnyű gúnnyal vet el. Neki angyal az erény és ördög a bün minden alakjában.

3 Újévi gondolatok c. erkölcsi beszédében, melyet 1843 dec. 31-én mondott el, utal a csodák lehetetlenségére. Azt mondja: Az esztendő múlása az élet mulandóságára emlékeztet. El kell hagyni a nap világos életet, megtörik a szem, a sirnak titka örök. Évezredek tűntek el, de vissza senki sem jött, hogy a megfejtést megadja. És ugy látszik, mintha a szellemek annál kevésbé jelentgetnék magukat a földön, minél inkább halad a tudomány. Hajdan csak történtek csodák, ma már a csodák kora lejárt. Egyetlen csoda a természet örök rendje. S bizony sok ember mosolyog rajta, ha hallja, hogy a lélek égbe szál. Mi az ég? És hol van benne Isten? A régi együgyü jámborság azt hitte, hogy mint az emberek a zöld földön, ugy járnak az angyalok a kék égbolton. De a tudomány elérkezett és megtanított, hogy nem bolt az, hanem űr, melyben legföljebb aether van, finomabb test a levegőnél és azután a csillagok temérdek sokasága millió mértföldnyi távolságban egymástól, az ész pedig nem tudja, hol a kezdet és melyik helyt jelöli ki Istennek. Istent vagy mindenütt megtalálja, vagy sehol. Hol lehet akkor a lélek? E kérdésekre eddigelé nem a tudomány, hanem részint a költészet, részint a vallás, részint mások utánzása és utánamondása adott feleletet.

4 A csodával kapcsolatban sok szó esik az isteni gondviselésről és arról, hogy hol van a határa annak, emeddig az ember sorsát intézheti ? Isten csak azt őrzi, aki maga magát őrzi és csak az alatt az öngondviselés feltétele alatt biztathatjuk magunkat Istennek azzal a kegyelmes Ígéretével : ne félj, ki az enyém vagy mikor a vizeken átmenendesz, veled leszek és ha magad is vigyázol, a habok nem borítanak el tégedet

5 A közönséges isteni gondviselés mellett minden embernek van egy különös őrző angyala, ki az egektől kineveztetett és rendeltetett az embernek védelmére. Ez az őrző angyal az okosság, vigyázás, öngondviselés.

6 Mikor a rémitő fellegek feltámadván, életednek erőtlen hajóját felforgatni készül, soha ne légy a természet háborúinak munkátlan szemlélője és ne várd a mennyei angyalok segedelmét vak bizakodással, hanem 1 Vámosi Pap J. : Természet temploma I. 360 1. 2 Beöthy Zs. : A szépprózai elbeszélés II. 209. 1. 3 Az ördögről szóló erkölcsi beszéde 129-136. 1. 4 Széchy K. I. m. 180. 1. Újévi gondolatok c. beszédében 101—108. 1. 5 Kolmár J. I. m. II. 271. 1. 6 U. o. II. 275. 1.