Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

10-11. szám - A magyar racionalista theologia. Lie Fizély Ödöntől (folytatás)

— 233 — Áronéval, sem pedig egy prófétának is a testével. Sőt hihetőbb, hogy Mózes meghalván, mint egyéb emberek, ugyan halandó emberek által temettetett el. Hihető, hogy józsue, Ebazár és a népek némely fejedelmei, akik felkísérték őt a Nebo hegyére, látván, hogy kiment a lélek belőle, felvették őt az ő karjaiak közé, levitték a völgybe és az ő számára készített sirba maguk helyezték el.

1 Sokan a csodákkal való takarékosság elvét hirdetik s a szentírásban lévő csodákat „természetesen" értelmezik. Kolmár József pl. elismeri, hogy az ószövetségben csodák voltak: Dániel próféta esete, Jónás története. Ma már azonban mi vélünk az isteni hatalom rendes uton bánik, ez pedig a természeti rendes ut, hogy keressük fel a magunk megtartására segítő eszközöket, használjuk azokat okossággal és az isteni gondviseléssel kössük össze mindenkor az öngondviselést.

2 A múltra vonatkozólag állítja, hogy az Isten Ádámmal és Évával mintegy maga beszélt. Az özönviz után Isten látható alakban nem bocsájtkozott le a földre, hanem az angyalok jönnek. Jézus Krisztussá! a hajdani nevelés eszközei teljesen megszűntek, többé nincsenek mennyei jelenések, mert kezünkben van az isteni könyv, melyből mindenki meríthet magának tudományt és bölcseséget.

3 Ha a csodákat nem is vetik el teljesen, de előtérbe lép az a gondolat, hogy azoknak nincs nagy jelentőségük és fontosságuk. Péterfi Károly szerint a csodák találgatása és szőrszálhasogató fejtegetése nem tartozik a keresztyén vallás valóságára.

4 Gyakran előforduló megjegyzések, hogy a vallás igazságairól nem a rendkívüli történetek vagy csodák által, hanem okok által győzettettünk meg. De szükséges volt azon időben mind a tudósoknak, mind kivált a tudatlanoknak és műveletleneknek arra, hogy a rendkivüli történetek által tétessenek figyelmetesekké a Krisztus személyére és tudományára. Azonban a rendkivüli történetek, az úgynevezett csodák csak figyelmeztető és serkentő eszközök voltak és igy csak első lépés az igazság megismerésére.

5 Azt kívánni, hogy mindig rendkiviili csodák által vezéreltessünk, annyit jelentene, kívánni, hogy mindig gyermekek legyünk és ne lehessünk megérett emberekké, kik saját szabad gondolkodásuk által jutnak el a tökéletes vallási ismeretekre. Aki bir a Jézus lelkével, az a csodák helyett okos tanítást keres és nincs szebb csoda, mint a szeretetnek és a kegyességnek csodája.Egyetlen egy csodát higyjünk, t. i. Istennek azon szép munkáját, melyet szemlélünk a természetben és ami méltó tárgya csodálkozásunknak. Itt látjuk, mily csodálatosan tápláltatnak az emberek, ha nem láthatjuk is az 5000 embernek 1 Péczely József : Beleznay Miklós főkurátor koporsójánál. Győr 1788. 14-15 1. s I. m. II. 276. !. a U. o. I. 280. 1. 4 Magyar Filozófiai Szemle 1882. 190. 1. 5 Vámosi Pap István: Templomi szónoklatok 208 í. 6 Vámosi Pap István : Természet temploma í. i86. 1.