Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

10-11. szám - A magyar racionalista theologia. Lie Fizély Ödöntől (folytatás)

mintha azt okosságunk erkölcsi törvényeivel mindenben egyezőnek találjuk és megtartását magunk is magunktól szükségképen megkívánjuk.

1 Az erkölcsi filozófia két részre oszlik: 1. hogy mi a szabad akarat szerint való cselekedetnek legfőbb regulája „philosophia morum universalis", 2. és erkölcsi tisztünkről és kötelességünkről való tudomány „ethika." Az ethika tanitó részében megismertet önmagunk, felebarátaink és Isten iránt való kötelességeinkről. A gyakorló részben arról szól, hogy mikép magunkat az Isten munkájának, ugy okosságunk törvényét Isten akaratának kell néznünk és őfelsége iránt való szeretettel és tisztelettel kell teljesíteni. Mindezt röviden vallásnak, religiónak nevezi, ami a bennünk lévő okosság szavát a teremtő és gondviselő Isten szavának és a lelkiismeret szentenciáját magának a mindeneket látó és igazán megítélő isteni felség szentenciájának ismeri el.

2 Annak a hangoztatásával fejezi be munkáját, hogy az erkölcsi filozófia nem akadálya a vallásnak, hanem inkább mintegy kézen fogva vezeti arra a maga tanítványait.

3 Eredeti, rendszeres erkölcstudomány Tóth Ferenc ref. püspök : Keresztyén erkölcstudománya 1817, mely a kritikai filozófia befolyásával készült. Mig teljesen Kant követője: Köteles Sámuel. Két kötetben jelent meg 1817-ben: Tiszta erkölcsi filozófiája és az Erkölcsi anthropologia, vagy alkalmaztatott erkölcsi tudomány. A tiszta erkölcsi filozófiában az erkölcsiségnek az okosság természetéből folyó princípiumairól szól, az artthropológiában pedig ezeket a princípiumokat az emberi természetre alkalmaztatja, amikor is az erkölcsi kötelességek virtusok és vétkek theóriáját adja elő. Az aszketikával végzi munkáját, mely a virtus gyakorlására vezető eszközökről szól. A később megjelent erkölcstanok az uj szellemi moz'galmak bélyegét hordják magukon. Pl. 1836-ban Zsarnay Lajos Keresztyén erkölcstudománya. Theologiai álláspontja a Schleiermacher iskoláé, mely szerint a kijelentett igazságokat és erkölcsiséget a puszta okosság nem állíthatta elő, de örömmel elfogadhatja és azokról belső meggyőződést szerezhet. Az 1842-ben megjelent ethika Vandrák Andrástól : A philozófia ethika alapelemei, mint cime is mutatja merő bölcseleti ethika. A kegyesség megnyilatkozik a lelkesedés, az alázatosság és áhítatosság érzelmében. Magasabb rendeltetésünk eszméjét ébreszti bennünk a lelkesedés, amit csak az élet szerencsésebb óráiban, mikor az ember belseje nemesebb gerjedelmekre hevül s az aesthetico-ethico religiói ideálokig emelkedik s az isteni szikrát magában világosan és hatalmasan érzi, fog megérteni. Érdemünk csekélységének és vétkünk tetemességének józan, eleven érzete az alázatosság erényére vezet, mely a hiu kérkedéstőí ép ugy, mint a méltatlan maga elvetésétől egyaránt messze esik 1 Sárvári Pál : Morális philosophia. Bevezetés VI. 1. » U. o. 426. 1. « U. o. 462. 1. * '