Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

10-11. szám - A magyar racionalista theologia. Lie Fizély Ödöntől (folytatás)

— 230 — Nagy szeretettel foglalkozott a racionalizmus kora az ethikával. Keresztyén erkölcstudomány, morális filozófia cim alatt fejtegették a vallásos kérdéseket is, mert csak az erkölcsön nyugvó vallásnak van biztos alapja. Annakelőtte a hittan volt a fontos s az erkölcstan rovására előjogokat élvezett. Tóth Pápai Mihály 1788-ban kiadott Keresztyén erkölcstudományában — ami Less Gottfried müvének a forditása

1 — arról panaszkodik, hogy még a nagyobb iskolákban is alig lehet hirt hallani az erkölcsi tudományról. Mindig csak azt tanítják, amit hinni kell, azt pedig, amit cselekedni kell, nem is emiitik, vagy legalább is igen ritkán, akkor csak diribbe-darabba. A papok Közt is sokan vannak, akik csak iskola tanításnak módjához alkalmaztatják magukat és hallgatóikat csak a próféciáknak értelmükre, ellenkező értelmüekkel való iskolai vetélkedésekre és némely szent históriákra tanítják. Minthogy maguk is csak ugy készíttettek, hogy tudjanak a vallásnak dolgairól okosan vetélkedni, nem pedig ugy, hogy másokat jó keresztyénekké tehessenek. Vannak olyanok is, akik a keresztyén erkölcstudománynak és a maguk nemes hivataluknak a méltóságát azzal gyalázzák, hogy a kathedrákból a tánc, dohányzás és a ruháról való mód ellen feddődnek, melyek az erkölcsi tanításokba csak ugy illenek, mint ők maguk a kathedrákba. El van készülve, hogy némely megaggott értelmű vén emberek találkoznak, akik még régi értelmeknek, a szimbolikus könyveknek és eklézsiai zsinatok végzéseknek jármok alatt lévén, semmi uj értelmet, ámbár az jó legyen is. nem szenvedhetnek el s könyvét elitélik. Ezeket azonban nem az ő, hanem a nagyobb tökéletességre mehető emberi okosság ellenségeinek tartja.

2 Később azonban gyakran találkozunk erkölcstani munkákkal. Egy része fordítás. Mint pl. Őri Fülöp Gábor 1791-ben kiadta Keresztyén erkölcstudományát avagy a szent és kegyes életnek mesterségét, melyet Piktet angol szerzőtől fordított. Márton István 1796-ban Schmid Vilmos Keresztyén theologusi morál, vagy i-s erkölcstudomány munkáját fordította. Eredeti Sárvvry Pál munkája : Morális philosophia, melyben az erkölcsi cselekedeteknek a józan okosság szerint való főregulája vagy princípiuma kikeresődik és annak Isten létével lélek halhatatlanságával és vallással való szoros egybekötése előadódik^ 1802 — és Filozófiai ethika, az az erkölcsi tiszteinkről való kötelességeinkről és gyakorlások módjáról a józan okosság szerint való tudomány 1804. — A mathematika és geometria professzorának legkedvesebb tárgya volt az erkölcsi filozófia, melyet minden bölcseség virágának és koronájának tartott. Elismeri, hogy a legtisztább erkölcsi regulákat és azoknak legtökéletesebb példáit az evangéliumban találjuk meg, de semmi sem győzhet meg minket jobban az abban előadott példák követhető voltáról, 1 Less Gottfried a szentírás alapján állva bírálja az egyházi tant. Egyik irány sem akarta őt elfogadni. 2 Tóth Pápai Mihály I. m. Előszavában,