Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

8-9. szám - Ismertetések - Schulze Rudolf: Die moderne Seelenlehre - Heiler Friedrich: Das Qebet

Ismcrícíések. Die moderne Seelenlehre. Ein Blick in die Werkstatt der experimentellen Psychologie von Rudolf Schulze. VIII. 112 1. 135 képpel. Ára M 3'—. Aki a kísérleti lélektan legújabb módszereivel meg akar ismerkedni, de nincs módjában, hogy folyóiratokból és különálló publikációk százaiból böngéssze össze a fontosabb kísérleteket, az ebben a könyvben igen jó útbaigazításokat és felvilágosításokat talál. A lelki élet mikroszkopikus tüneményeinek a megrögzitésével és vizsgálatával való foglalkozás talán nem jár közvetlen gyakorlati haszonnal, azonban maga a dolog megérdemli, hogy figyelmet szenteljünk neki. A könyv áttekinthető, világos előadásban foglalkozik az érzékelés, az érzés, a lelki benyomások tartama, az öntudat, az emlékezés és munkamérés terén tett kísérletekkel. Sok képe nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ember ezekről a sokszor elég komplikált kísérletekről fogalmat alkothasson magának. A könyv megérdemli a legmelegebb ajánlást. Akik kísérleti lélektannal behatóbban kívánnak foglalkozni, azok ennél az összefoglaló munkánál jóval részletesebb útbaigazítást találhatnak a szerző : „Aus der Werkstatt der experimentellen Psychologie und Pädagogik" cimü már 3. kiadásban megjelent müvében. Das Gebet. Eine religionsgeschichtliche und religionspsychologische Unternehmung von Friedrich Heiler. XV. 476 1. Ára M 13'—.Az imádság az igaz vallásosság szívverése és éltető levegője. A theologiai irodalom mégis keveset foglalkozik vele. A vallásosság külsőségei, az átdozatok, a kultusz, a szokások szembetűnőbbek, tehát hamarább és tartósabban lekötik a theologus figyelmét, mint a hivő lélek őszinte áhítata, amely a titkos kamrában, kimondhatatlan sóhajokban jut kifejezésre. Az imádság a legáltalánosabb vallási tény, a vallásosság legbensőbb és legigazibb megnyilvánulása, mint ilyen egyrészt megköveteli, másrészt azonban roppant nehézzé teszi a vele való foglalkozást. Heiler hatalmas összefoglaló munkájában azt tűzte ki célul, hogy az imádságot, mint általános vallástörténeti tényt írja le. jellemezze és egyes típusait kidomborítsa. A primitív népek imádságával behatóan foglalkozik, leirja a hellén kulturkör imádságait, hogy azután egyenkint jellemezze a vallásosság nagy hőseinek, a vallásalapitóknak, a reformátoroknak és az egyházatyáknak az imaéletét, a misztikus és a profétikus vallásos típust. Könyvében külön fejezet jut ai egyházban megszokott liturgikus imádságoknak. — A rengeteg anyagból roppant sok jellemző, adatot hord össze és nagy megér-