Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

8-9. szám - Az amarnai korszak. Tarczay Andortól

— 210 — Vallásukat illetőleg is történtek nevezetes felfedezések : elsősorban is Gezerben találtak egy hatalmas szentélyt, melyben 8 Massoba volt felállítva, melyeken nyoma van az olajjal való kenésnek és csókolásnak. Ugyancsak itt gyermekáldozatok nyomai is mutatkoznak. Hasonló szentélyt találtak Telles safijenél és Petránál. Mind e levelek arra engednek következtetni, hogy a Kananiták természetistenségeket imádtak. A természet a maga áldásaival, de a borzalmaival is volt az a hatalom, melynek kegyét igyekeztek megnyerni. Eme Massebák mellett számos amuletteket találtak, fetiseket, amelyek kezdetben kőből készültek, azután égetett agyagból ; főkép Astarte képei ezek. Az egyptomi hóditások után, az egyptomi istenségek is tért nyertek, főképen Bes. Nyomai vannak főkép Tannaehban és Gezerben a kigyóimádásnak is. Megtaláljuk azt a csúnya szokást is, hogy építkezéskor az alapzatban áldozatként egy embert falaztak be. Ezzel együtt említhetjük meg, hogy az előkelőket guggoló helyzetben temették el sírkamrákban s melléjük agyagfazekakban ételeket tettek. Életükről is a sirok mesélnek nekünk a legtöbbet. Thomsen szerint főkép földmivelők voltak. A sírokban találtak rozsot és pedig nagy mennyiségben, egyetlenegy kamrából 600 kosárral vett ki Macalister Gezerben. A magvakat gödrökben tartották s egyszerű kézimalmon őrölték meg, mely két lapos kőből állott, de bazalt mozsarakban is törtek. A kemencék a mostaniakhoz hasonlók. Az eszközöket legtöbbnyire tűzkőből készítették, de a fegyvereket már inkább bronzból. Házi állatjaik voltak : egy zebufajta tehén, juh, kecske, teve és szamár. A szövés mesterségét is értették. A ruhadarabok tűkkel voltak egybefüzve, a kelméket festették is. Ékszerekül szolgáltak agyag, karneol vagy steatitból készült gyöngyök, állatfogak, kagylók, arany- és bronz-függők, skaiabeusok stb. Az ©laj- és bortermelést szorgalmasan űzték. A kipréselt olajat és bort nagy edényekben tartották. A fazekas-mesterség jól ki volt fejlődve, eme mesterek készítették a mécseseket is világítás céljaira. Egyszerre uj periódus áll be. Az egyptomiak felszabadulva a Hyksosok uralma alól, terjeszkedésüket errefelé irányították. Számos, véres harcot kellett vivniok, atnig hatalmukba került ez a terület. A legtávolabb elért városok itt, az Eufrat mellett fekvő Nij és észak Syriában fekvő Teches. A már földrajzi fekvésénél is darabolt ország Egyptom uralma alatt is megmaradt régi szervezettségében. Az Egyptomiak nem voltak képesek belőle olyan egységes provinciát faragni, mint aminőt Nubiából csináltak. Ide elsősorban is igen sok katonaság kellett volna, mellyel a királyok nem rendelkeztek. Az államforma e területen a város királyságokból és fejedelemségekből állott, melyek közül a legtöbbet emlegettek, tehát valószínűleg a legbefolyásosabbak Uruszalaim (Jeruzsálem) (az amarnai levelekből 7 db. innen ered), azután Beruth, Byblos, Sidon, Tyrus, Akka, Joppe, Askalon, Aleppo (Nuhassi), ahol valószínűleg az egyptomi helytartók, vagy az egyptomiak által elismert vazallusok is székeltek és igy ezek lehettek centrumok is, hová az