Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

8-9. szám - Az amarnai korszak. Tarczay Andortól

Az amarna korszak. A

14. és 15. század előázsiai történelme felett nagy homály borongott. Kb. 1880-ig a tudós világ szemei előtt alig volt pár hieroglyphikus irat és két rövid ékírásos tábla Babylonból, amely velünk legfeljebb sejtette, mi folyt végbe a nevezett századokban e föld területen. A véletlen, másrészt pedig a szorgalmas kutatás és búvárkodás azóta annyira vitte, hogy most már éles képet rajzolhatunk magunknak e századokról. 1888. elején Miniek és Sziut között, hol IV. Amenofis fővárosának romjai terülnek el, a keleti parton, az u. n. el Amarna vidékén márga után kutató beduinok több ládát fedeztek fel színültig tele ékírásos táblákkal, úgyszólván valamennyi égetett egyagból a legkülönbözőbb szinben, a világossárgától a veresig. A hatóság szerencsére hamar rájött a felfedezésre és megakadályozta, hogy a táblák szétszóródjanak s ennek következtében kb 100 a berlini, 60 a kairói és mintegy 80 a londoni muzeumba került s igen kevés darab maradt csupán privát tulajdonban. Sajnos egy pár táblát, és pedig épen a nagyobbakat, nagyobb jutalom nyerése fejében több darabra törték a feltalálók s ezzel a munkájukkal fájdalmas sérüléseket okoztak a táblákon. Ezen iratok úgyszólván valamennyije levél, syr alatvalalók, helytartók, királyok értesítései a farao részére, jobb rosszabb assyr nyelven irva valamenni. Ez a levélcsomó tehát a kiráiyi levéltár egy része, melynek oly annyira megörült méltán az orientalista világ. Még mindig megvan tehát a behatás Babylon részéről, az egész Előázsiában a babyloni kultura az, amely befészkelte magát, gyökeret vert ezen a talajon és azután egy ideig, mig helyben nem alakul (t. i. a héber) meg is marad irodalmi és közlekedési nyelvnek. Winkler Hugo tette hozzáférhetővé kiadásában „Die Tohntafeln von Teli Amarna" a „Keilinschriftliche Bibliothek''-ben 296 darabot közöl közülök, melyekből 14 Babylon és Egyptom közti levelezés, 1 Assyriából, 9 Mitaniból, 8 Alasja vagyis Cyprusból, a többi phoenic és kananensi hercegektől és vazallasuktól való. De ez még nem minden ; az ujabb időben a német Palesztina társaság és mások kutatásai gyümölcseként több ép ily ékirásban assyr nyelven irott levelet találtak és pedig egyet Láchisban, kettőt Gezerben, 12-őt Tanaisban, valamint legújabban Sellin Jerikóban 22 táblát talált, sajnos üresen. Érdekes, hogy ezek tar-