Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

8-9. szám - A magyar racionalista theologia. Lic Fizély Ödöntől

— 199 — Eichorn, Sem 1er munkáiból gyakran idéz s mint tekintélyekre hivatkozik rájuk. Az egyházi felfogással azonban nem akar összeütközésbe kerülni s azért egyeztet. Az uj-testámentom magyarázásánál Somosi János azt hirdeti, hogy azt az alaptételt kell követni, melyet követ az ész akarmilyen régi iró munkájának a magyarázásában. Ha a keresztyén vallásnak előre, mielőtt vizsgálat alá vennénk, isteni eredetet tulajdonítanánk és azután a uj-testámentomot mint isteni kijelentést magában foglaló könyvet magyaráznék, abba a hibába esnénk, melyet elvkoldulásnak neveznek és az uj-testámentomnak valami olyat csúsztatnánk eléje, aminek cselekvésére semmi jussunk nincsen. Azt tennők amit cselekednék Plato magyarázója, aki az ő munkáját valami uj filozófiai rendszerhez alkalmazva magyarázná. Az irás vizsgálata az észnek állandó és elengedhetetlen jussa és az mindenkor az ész foglalatossága marad.

1 Fáy András nem győzi hangoztatni, hogy amikor más tudomány halad, akkor a szentírás tudományának is haladni kell. Péterfi Albert a pesti főiskolában igen fontos tárgynak gondolja a bibliai kritikát. A bibliai kritika, vagy más névvel bibliai bevezetés legyen éppen olyan önállásu és független, mint a külső irók kritikája, ami a bibliai tekintetnek és hitelességnek nem hogy ártana, sőt inkább azt növeli. A grammatico historico kritikai magyarázatmód a legbiztosabb. Innen van az exegetáknál a fődolgokban való bámulatos egyesség.

2 A szentírásnak történetkritikai magyarázata nyilvánvalóvá tette, hogy a biblia bizonyos korban keletkezett, iróik koruk gondolkodásától voltak meghatározva. Észrevették, hogy a keresztyénségre hatással voltak a különböző vallások, mint a perzsa chald stb. A felvilágosodás kora el volt telve az idegen vallások iránt való érdeklődéssel. Amit erősített az idegen népekkel mind gyakrabbá váló érintkezés. Érdeklődni kezdtek nemcsak az idegen országok geográfiája, népeinek szokása, kulturája, hanem vallása iránt is. A vallástörténet, a vallásbölcselet a 18. század embereit felette érdekelte. Mi volt a kezdetleges vallás és hogyan emelkedett az mind tökéletesebb fokra? Mi a vallás lényege és jellemző vonása, hogy ha az emberi léleknek ez az állapota mindenütt fellelhető? 1777-ben Soofalvi József kolozsvári tanár kiadott egy munkát e cimmel : Oeconomia vitae humanae. Az emberi életet igazgató bölcs regulákat tartalmaz ez a könyv, melyeket egy régi bramina való indiai filozofus irt. Ezeket egy chinai filozófus Lassában leirta s azután jóformán minden nyelvre lefordították. Soofalvi fordítja le nyelvünkre ezt a népszerűségnek örvendő könyvet, a mely hét szakaszban foglalkozik a többek közt az indulatokról, a gondviselésről, asszonyi nemről. Egyik szép regulája: Féljed az Urat 1 Somosi János Keresztyén hittudomány 1836. I. 231. 1. 2 Pályamunkák a Pesten felállítandó protestáns főiskola tanítási rendére 1843. 41. 1.