Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

6-7. szám - Ismertetések - Jánosi Zoltán: Papi dolgozatok X. kötet. Schultz A.tól

— 183 — közművelődés egysége âz az eszmény, amelynek szolgálatába fejtegetéseit állítja. Igen tanulságos, nagy olvasottságra valló, tudós, szépen megirott munka. 18. Csűrös Ferenc : Debrecen közművelődési feladatai a háború után. 36 1. Ára K 120. A debreceni muzeum, közművelődési könyvtár, mozgó könyvtárak, a szabadoktatás, közművelődési ház részben megvannak, részben fejlesztendők, nagyobbrészt megalapításra várnak. A képzőművészetek hathatós felkarolása szintén a jövő zenéje. Vajha a szerző minél több terve és óhajtása megvalósulna ! —sz. Márki Sándor: Magyar középkor. Révai bizomány, 293 1. Ára K 7"—. Szerző arra törekszik, hogy olyan könyvet adjon a magyar ifjak kezébe, amely elfogulatlanul itéli meg a magyar középkort és általában a középkort. Eddig abban főleg német történetírók nyomán csak setétséget és tudatlanságot láttak, szerző ezzel szemben némi túlzással azt állítja, hogy a középkor adott az emberiségnek költészetet, művészetet és szabadságot (4. o.), továbbá hitet, hazát és eszményt (22. o.). Mi magyarok mindenesetre másként állunk a középkorral szemben, mint más népek, mert azzal esik egybe állami függetlenségünk, nagyságunk és dicsőségünk kora, midőn önálló küldiplomáciánk volt, stb. Nagyon helyes és méltánylandó tehát szerző törekvése, hogy ezeknek felújításával több önérzetet akar nevelni a magyar ifjúságba. „Mit féltek, kicsinyhitűek — mondja — ha ázsiaiaknak, mongoloknak, turániaknak neveznek benneteket?* (83. o.). Kimutatja tehát, hogy a turániak mily nagy szerepet játszottak Ázsia történetében. Ellenben sajnos nem terjeszkedik ki eléggé a magyarok szerepére Európa történetében. Külön fejezetekben szól a magyar szentekről, magyar ferencrendiekről, magyar utazókról, de nélkülözzük nagybecsű müvében a magyar diplomaták és a nemzetközi vállalatok méltatását. Megemlíti, hogy a dubnici krónika szerzője elkísérte Nagy Lajos királyt Litvániába (224, o.), de nem mondja meg, hogy mily alkalomból? Hogy Lajos keresztes hadjáratot vezetett a poroszok megsegítésére, hogy magyar támogatás nélkül a porosz lovagrend a tannenbergi vereség idején (1410) elbukott volna, szóval, hogy nekünk is sokat köszönhetnek Európa népei, nemcsak megfordítva. Ezeket a hiányokat azonban a nagy tudásu szerző könnyen pótolhatja, müvét, mely alkalmi felolvasásokból keletkezett, rendszeresebbé teheti s akkor az igazán elsőrangú, érdekfeszítő olvasmánya lesz ifjúságunknak és a nagyközönségnek. O. B. A pozsonyi „Eötvös József kör" kiadványai közül két füzet jelent meg. Az első Kovács Sándor pozsonyi theol. akad. igazgató előadása : A magyarság történelmi helye a világháborúban, mely tartalmas, magvas és szépen megirt munka is. A magyarság világtörténelmi küldetéséről helyenkint klasszikus igazságokat mond. A másik füzet Dr. Masznyik Endre Háború és vallás cimü előadása. Ez a megszokott, könnyed csevegésszámba menő tanulmányt az idő és az események, a háború mélyebb és komolyabb