Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)
6-7. szám - Ismertetések - Dr. Tavaszy Sándor: Schleiermacher filozófiája. Szelényi Ödöntől - Vass Vince: Vallás és erkölcs. Szelényi Ödöntől
- m Azt a képességet, amellyel a szentet megjelenési formájában megismerhetjük, divinationak nevezi. Erről a képességről mond el (154—187) amint az nyilvánvaló volt az őskeresztyénségben és a mai keresztyénségben jellemző dolgokat. A gazdag tartalmú könyvnek igen hézagos ismertetését adtuk e néhány sorban. Olvasóink figyelmét felhívjuk rá s igen ajánljuk a tanulmányozásra. A mü egyik ismertetője azt mondta róla, hogy az nem készitett könyv, hanem teremtett. Hosszú benső előkészítés után mint egy csoda jelenik meg a szavak köntösében.*) Alkalom adtán még szólani fogunk e könyv egyes részleteiről, amelyek nem egy hittani kérdést helyeznek uj eredeti megvilágításba. Lie. Fizély Ödön. Dr. Tavaszy Sándor: Schleiermacher filozófiája. Kolozsvár, 1918. 112 lap. Ára K 5"—. Schleiermacher gondolatvilágába belemélyedni nem könnyű dolog. Nemcsak, hogy jól kell ösmerni a XIX. század eleji német idealizmus sajátos légkörét, terminológiáját, hanem épugy kell érteni a theologia, mint a filozófia tudományához, mert a kettő Schleiermacherben folyton át meg áthatja egymást. Tavaszy e föltételeknek igen szerencsés módon megfelel, amint eddigi munkásságában is, nem hogy visszariadt volna a legsúlyosabb problémáktól, sőt kedvtelve ép azokat kereste. E tekintetben méltó tárgya Schleiermacher, kinek teljes filozófiai rendszeréről akar nekünk egységes képet adni, kivéve a vallásfilozófiát, melyet külön dolgozatban fog tárgyalni. Jelen összefoglaló dolgozata az első ilynemű kísérlet a magyar filozófiai irodalomban és már mint ilyen is örömmel üdvözölhető, bár természetes, hogy 7 iven nem lehetett minden felmerülő kérdésre kiterjeszkednie. A dolgozat gondolatmenete az, hogy először Sch.-nek a filozófiáról való fölfogását ismerteti és nagyon érdekesen állítja, össze a szellemi, illetőleg a filozófiai tudományok táblázatát Sch. alapján. Majd sorra veszi Sch. filozófiájának egyes problémáit, tehát az ismeretelméleti, metodologiai, metafizikai, etikai és pszichológiai problémát. Végre ismét különösen tanulságos a III-dik rész. Sch. filozófiájának kritikája és theologiai vonatkozása. Végső megállapítását, hogy Sch. kantiánus, de egészen sajátos értelemben, amenynyiben a kanti idealizmust monisztikus-realisztikus irányba tériti — teljesen aláírjuk, amint általában csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk alapos dolgozatáról. Inkább csak apróbb kifogásokat tennénk egyes kitételei ellen ; igy pl. szerinte a XIX. századi fii. idealizmus a racionalizmus egyenes folytatása, ami legfeljebb csak nagyjában áll meg, m. p. leginkább Hegelre, de nem az összes idealisták működésére ; vagy hogy Schleiermachert a „Beszédekben" a spinozai probléma a véges és végtelen közti viszony foglalkoztatja, ami a schleiermacheri spinozizmus tulhajtása stb. Érdeklődéssel várjuk második tanulmányát. Szelényi Ödön. Vass Vince: Vallás és erköcs. Pápa, 1917. 80 I. Ára K 2'60. Egy valóban derék, igen jó! megirt és sok elmélkedésre *) Die Tat 1917. októberi számában 599 1.