Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - Ismertetések - Omar Khayyam: Die Sprüche der Weisheit - Gwiss J. C.: Religion und Geburtshäufigkeit. —.sz-től - Gaál jenő: A fala gondozása. Szelényi Ödöntől

— 154 — Önálló tudománynak vallja. 2. Misszióisme, amely missziói statisztikából és földrajzból áll. A mii tov. része ezeknek s az alapvető (apologetikus, dogmatikus, ethikai, bibliai) misszióelmélet, a missziói jog (amihez szerinte a prot. szintén kevés az érzéke), s a missziói módszer az irodalom bő ismertésével nagy vonásokban való tárgyalása. íme a misszió tudomány kath. szempontból. E szempontot nem birálni, csak ismertetni volt célunk. Koller István. Omar Khayyam : Die Sprüche der Weisheit. Mit einem Nachwort deutsch v. Hector H. Preconi. 96 1. Ára M 180. ízléses, szép kiállítású kötetkében egy szabadszellemii, 12 századbeli mohamedán bölcs négy soros versecskéi, melyeket Fitzgerald Edvard tett világhiríiekké Gyöngyök és szappanbuborékok együtt. Beszédes bizonyságai az izlám kérge alatt lüktető életnek és bölcsélkedésnek. Religion und Geburtshäufigkeit. Einfluss der Religion auf die Natalität. Von J. C. Gwiss. VIII. 86 1. Ára M 150. A szociologusok és politikusok állandó problémája már évek óta a gyermekszületések számának folytonos apadása. A háború után meg különös gondot kellene arra fordítani, hogy az iszonyatos vérveszteség mielőbb pótoltassék. Ennek a jelenségnek a szociológusok nagy része csak gazdasági oldalait és vonatkozásait vizsgálja és szanálását nem a jámbor tanácsoktól, hanem a gazdasági viszonyok javulásától várja. Kérdés, hogy a viszonyok javulása meghozza-e e téren a kivánt eredményt. Eddig a megfigyelés azt mutatja, hogy minél jobb helyzetben van egy család, annál kevesebb a gyermekek száma. Gwiss a vallás jelentőségét emeli ki a problémával kapcsolatban. Különösen a róm. kath. vallásét, amelynek csakugyan bármely vallásnál több eszköze van arra, hogy e tekintetben hiveit befolyásolja. Fejtegetései helyt is állnak. Csak az a hibájuk, ami egy az egyházi főhatóság engedélyével megjelent könyvben természetes, hogy nem emelik ki a róm. kath. egyház befolyásának a problematikusságát ott, ahol a vallás nem élő hatalom, nem karakterképző erő — az egyháztól elidegenedettek százezreinél. így azután a róm. kath. egyháznak az a dicséretes sajátossága nem sokat ér, hogy meg tudja a születések csökkentését akadályozni, ha saját hivei nagy része egyáltalában megközelíthetetlen számára. A könyv tartalmas, fejtegetései tanulságosak. Nem ártana, ha a problémával protestáns részről is foglalkoznának. —sz. Gaál Jenő: A falu gondozása. Thessedik Sámuel élete, alkotásai és müvei. Budapest, 1918. Ára K 6 —. 201 1. Majdnem száz évnek kellett elmúlnia, hogy Thessedik Sámuel, szarvasi ev. lelkész és nemzetgazdász érdeméhez illő szakszerű méltatásra találjon. E sorok irója egy népiesen megirt munkában (Thessedik S. élete és munkássága. Iparosok olvasótára 1916. Ára 60 fillér) hivta fel a figyelmet ev. lelkészi karunk ez elfeledett jelesére. Most pedig Gaál Jenő az ismert nemzetgazdaságtani író tüzetesen méltatja érdemeit. Thessedik kéziratainak nagy része — sajnos —