Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - Ismertetések - Protestáns Esték 111. kötet. - Schmidiin J. Dr.: Einführung in die Missionswissenschaft. Koller Istvántól

— 153 — érdekében való áldozatkészségére, a világiaknak az egyházkormányzatban való térfoglalására és a pietismus magyarországi mozzanataira vonatkozólag. Dr. Zovdnyi Jenő. Protestáns Esték. Felolvasások a vallás, nevelés, irodalom, történelem és társadalom köréből. Szerk. és közzéteszi Kovács Sándor III. kötet. XVI. 688 1. Ára K 12 —. A pozsonyi Protestáns Esték magas nivóju előadásait kapjuk összegyűjtve a ref. 400 éves évfordulójára. A legkiválóbbak: hornyánszky Aladár: Bábel és a biblia, néh. Stromp László: Keresztelő János, Kovács Sándor : A keresztyénység utja, dr. Szelényi Ödön : Konfutse és Krisztus, dr. Szöts Farkas: Az evangélium hatása a nemzetekre, Rohoska József: Papi vallás-laikus vallás, dr. Boros György : Angol és amerikai vallásos mozgalmak, dr. Oppel Jenő; A pénzszerzés az újkor elején, néh. Markusovszky Sámuel : Bél Mátyás, özv. dr. Králik Lajosné : Jóság és jótékonyság cimti dolgozatai. Tudás, bölcseség, vallásos ihlet, lelkes egyházias érzés ajánlják melegen ezeket a szinte szokatlanul előkelő köntösben megjelent előadásokat. Einführung in die Missionswissenschaft. Von Univ. Professor Dr. J. Schmidlin, Münster in Westfalen 1917. Verlag der Aschendorffschen Buchhandlung. M 4-50. E munka a kath. missziói irodalom terméke, az Internationales Institut für missionswissenschaftliche Forschungen kiadványa. Értékes munka annyival inkább, mert az elméleti misszió terén kevés kath. mü van s szerzője éppen ezen a téren úttörő. Hogy kath. munka az persze meglátszik az egész művön, különösen a prot. misszióra való sok kitérése alkalmával. Az elméleti misszió terén ugyanis a prot. — Warneck — voltak az uttörók, mig a kath. a gyakorlati misszió terén, amelyhez sem Luthernek, sem az evang. egyháznak kezdetben nem volt érzéke. A munka I. része Általános bevezetés. Itt szól a kath misszió állásáról, a missziói tudomány fogalmáról és jellegéről. A misszió fogalma alatt Warneck helyesen csupán a nem keresztyének között való térítési munkát érti. Szerző szerint, az evang. misszió subjektivizmuson nyugszik, mert egyházi fogalma nem határozott, a kath. misszió alapja határozott egyházi és hierarchikus szervezet. A prot. mtsszió tudomány is azért voraussetzungslos. A kath. ilyen nem lehet. Ez az oka, hogy a prot. terén inkább a misszióelméletet müvelik, mig a katholikusok inkább a misszióismét. A missziótudomány értékéről szólva, a missziótudomány fontos elsősorban magára a misszióra nézve. A rendszeres theoK kül. az apologetika, is sokat tanulhat tőle. Szól a missziói tanulmányozás módszeréről is, majd egyes alapfogalmakat tisztáz. A prot. közül a methodisták s baptisták a missziót a másfelekezetü keresztyénekre is kiterjesztik. Ki végezheti a hititeijesztést ? A kath. ez nem kérdés tárgya, csak a prot. lehet kérdezni: „Kirchenmission o. freie Mission?" Csatlakozik a kath. misszió a prot. Warneck felfogásához, hogy a misszió alapjellege s célja csak vallási lehet. A kath. egyház azonban az egyh. szervezetbe is akarja bekebelezni a megtértet A II. r. Spezielle Einführung. (Különös bevez.) 1. Missziótörténet. Ezt Warneckkal