Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 136 — bírálja és javaslatait általában oly szabadelvű és gyakorlati felfo­gással terjeszti elő, hogy ez alapon méltán nevezhetjük őt a protestáns egyház kormányzat és iskola ügy reformátorának." 1 Ifjú korában nem rejtegette eltérő, nyíltabb gondolkodását a refor­mátus orthodoxia felöl. Egy egyházi gyűlés után az asztal mellett védelmére kelt egy fiatal papnak és olyan szabadelvű mejegyzése­ket tett, melyek a zárkózottságukban elfogult papokat, meg a buzgó vallásosságu apát meglepték. Ez tehát megbízta titkon a gombai papot, hogy beszéljen néha a szolgabíró úrral (Fáyval) és oszlassa el szabad gondolkodását. 2 Az Óramutatót 1842-ben irta Fáy. Látva a protestáns egyhá­zak elmaradását, keresi a baj forrását. Az élet és minden tudomány előrehalad, egyedül a hittan áll veszteg, mert háromszázados kon­fessziókkal, meg régi szimbólumokkal kötjük meg a szabad vizs­gálatot, agg tekintélyekkel, szokásokkal, szertartásokkal. így a protestáns vallás és annak gyakorlata tisztes, koros dáma marad ugyan, de roccokó öltözetben, az aggkor komor redőivel, intő és feddő állásban mindig és a századnak fia tisztelő messzeségben bókol az ég tisztes dámájának, de belsőleg felmelegedni iránta nem tudnak. így jótékony hév helyett tisztelő hidegség foglalja el a sziveket, melyek leginkább csak akkor lépnek egy pár lépéssel közelebb az égi asszonysághoz, mikor sors és viszály korbácsolja felé és annak résztvevő vigasztalására van szükségük. Egyébkor hidegek maradnak iránta és közönyösek, kinek szavai kiavultak, kit a kor nem ért, ki nem érti a kort. Csak azon val­lásgyakorlat és azon szertartás elégíthetik ki a lelki szükségletet, melyek a lélek műveltségi fokával arányban állanak, tehát a kor­nak egész műveltségével haladniok kell. A keresztyén vallás általánosan és a protestantizmus olyan erős alapokon nyugszik, melyeket koroktól, haladástól félteni semmi szükség. 3 Ebben a szellemben szól az Óramutató első lapjától az utolsóig. A protes­tantizmus igaz szelleméről szólva, azt a haladás, a lelki szabadság elveiben találja meg, s ezen az alapon rámutat a hittételek hibáira. Erős kálvinista létére kijelenti, hogy Kálvin nem volt reformátor, a protestantizmus egészét, igaz szellemét nem fogta fel. 4 Az Óramutató-ra válaszként jött Péterfi Albertnak : Másik szó a maga helyén c. röpirata. Egyházközigazgatási kérdésekben szembehelyezkedik Fáy felfogásával, azonban a dogmákra és az irányra nézve teljesen egyetért vele. A jövendő szimbolikus köny­vek készítésénél arra kell kiterjeszkedni, hogy azokban az összes keresztyén tudomány Üdvözítőnk saját nyilatkozatai szerint minden kétséget, homályt kizáró scholasztikai szőrszálhasogatást és üres elmefuttatást kirekesztő és a vallástudomány folytonos előrehaladá­• Badics Ferenc: Fáy András élete. 540. 1. 3 U. o. 79. 1. s Óramutató 123. 1. < U. o. 23. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents