Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

elmélkedések is, az egyetemes keresztyénségnek, ugy természeti tanításaimat is, bár helvét hitvallású lelkésztől készítették és ugyanezeknek templomukban mondattak is el, az egyetemes emberiségnek volt okom és jogom ajánlani. Célját és amit érez a Stunden der Andacht szerzője ezen szavaival fejezi ki : Más Isten az, kit nekem a természet hirdet, mint az, akiről az iskola bölcsek szőrszálhasogató okoskodása prédikál, vagy pedig mint az, kit a kathekizmusoknak és ennek magyarázóinak — kik gyakran irás, de nem Istent tudók — fogyatkozásokkal teljes rajzolatjaikban találtam. Vagy amit egy francia iró mondott: Kényszerítés nélkül kell minden felekezetnek önmaguktól összeolvadni a természet egyetemes vallásában. A fölénynek igaz papja a természet temploma, a mindenség tisztelete az erény.

1 A biblia Istene helyett a természet és ész Istenéhez fordul kérdéseivel Vajda Péter szarvasi evang. tanár 1808—1846. Mint a szónoklat és bölcselet tanára először az iskolában, később amint nagyobb lett az érdeklődés a nagy templomban erkölcsi beszédeket tartott. Beszédének célja volt az értelmet gyarapítani, a boldogságot és haladást eszközölni s ezért kiterjeszkedik az erkölcs, a vallás, az egyén és társadalmi élet, a nemzet és az emberiség legfőbb kérdéseire. Célszerűnek találta, hogy az ifjúságot minden vallás különbség nélkül összegyűjtve és mint az emberiségnek őszintén jóakarója és nemzetének szerető fia beszéljen előttük igazságokat, miket Isten az eszébe és szivébe oltott, nem törődve semmi dogmával, mellőzve minden felekezetiséget, csupán és egyedül a józan bölcseséget véve tekintetbe.

2 Igy akarta a szarvasi intézetet felvirágoztatni, hogy hirül menjen az országban hogy benne az igazságot terjesztik szűzies tisztaságában, amint kijelentve van a természet és ész könyvében.

3 Egyik beszédében azután feltárja Vajda korának állapotát : hogy csak e hazában is 100.000-ek vannak, kik minden felekezetiességen felül emelkednek, kik egyik felekezet kötelékébe sem érzik jól magukat, de vallás kellene nekik, mely szivüket és eszüket kielégítené. A vallások tengésének, az elmék meddőségének okát keresve, arra az eredményre jut, hogy a reformáció által ugyan az emberi fejlődés történetében meg van adva a lépcső, melyen át az igazsághoz juthatunk, mégis három zivataros század után sem jutottunk fölebb, mint Luther, Zwingli és Kálvin voltak. A reformátorok nem nyúltak azonnal teljesen a dolog hóna alá, hanem csak lökést adtak neki, nem Isten szent Írásából : az észből és szívből merítettek, hanem csak a bibliára, a betűk tekintélyére támaszkodtak. Az egyes dogmák magyarázata felett egymásközt csakhamar meghasonlottak és igy szakadásokat idéztek elő. 1 Természet temploma Bevezetés 10-12 1. 2 Széchy Károly: Vajda Péter c. munkájában 141 1. Vajda Péter beszéde az Ige megtestesülése. 3 U. o. 144. Feltámadás c. beszéde.