Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

4. szám - Ismertetések - Türck H.: Faust-Hamlet-Christus. Sz. L.-től - Thoma Hans: Die zwischen Zeit und Ewigkeit flatternde Seele, p. v.-től - Lutherre vonatkozó irodalom

— 124 — közötti urvacsorai vita kérdését tisztázza, Buchwald lelkész, Luther életirója és müveinek ismert kutatója Luther utazásait (1523—1541), Reichert a lutheri normál biblia kérdését. Thisle Luther kéziratait s Luther tanár, a reformátor Jakab öcscsének egyenes leszármazottja a wittenbergi könyvnyomtatást ismerteti. Az egyik irója fájlalja, hogy Luther kéziratainak sőt könyveinek összegyűjtésében az utókor nem járt el kellő gondossággal és tisztelettel. Mint látjuk a szerzők • részletkérdéseket fejtegetnek és mint ilyenek becses akadályai a mai Lutherkutatásnak. Örvendetes, hogy a világháború zaja sem zavarta meg a német prot. buzgóságot a Lutherirodalom ápolásában és fejlesztésében. A külsőleg is díszesen kiállított testes Lutherkötet ára 12 márka és megjelent a weimári kiadás nyomdájában Böhlau-nál Weimárban Dr. Szlávik Mátyás. Luther. Predigten zum Reformationsjubiläum 1517—1917. von Prof Meichssner. 3. ezer. 88 1. Ára 1'80 Mk. Kilenc rövid, egyszerű, takaros beszéd. Mindegyik Luther életének egy korszakát. reformátori művének egy részletét öleli fel. Erős a közeledés bennük a tematikus beszédekhez. Ezen a nyomon kellene haladniok lelkészeinknek, hogy beszédeiket a szokásos séma helyett értékes tartalommal töltsék meg. P- i. Dr. Pruzsinszky Pál : Farkas József emlékezete. Budapest, 1917. 112 lap — Egy igaz ember, élte alkonyáig munkálkodó s gazdag érdemekben megőszült férfiú hamvai felett gyújtotta meg e- könyv irója a kegyeletes megemlékezés fáklyáját, egy olyan férfiú felett, ki nehéz politikai időkben kezdve egyházi hivatalát, 50 éven keresztül nevelte mint theologiai tanár a' kecskeméti, majd budapesti theologiai akadémián a ref. egyház leendő lelkészeit s nyomta rá azokra szelid egyéniségének bélyegét, aki egyik épitő munkása volt a ma már virágzó budapesti ref. egyháznak és intézeteinek s nagy része van egyházi életünk fellendülésében Átvezet bennünket a könyv szerzője ezen férfiúnak, Farkas Józsefnek, gyermekkorán és ifjúkori küzdelmein, bemutatja őt előttünk a pesti theologia tanszékén, tanítványai között, Íróasztala mellett, a pesti ref. egyházban, családi otthonában és a tiszteletére rendezett jubíleurr.on azon elemező s lebilincselő előadásban, mely szerzőnek kiváló tulajdona ; felsorolja végre önállóan megjelent munkáit és nagyszámú értekezéseit és tanulmányait. A könyvet 4 kép disziti : az első csoportkép Farkas Józsefet édes apjával és 2 fiu testvérével együtt mutatja be, a másik kép mint 24 éves ifjút, a harmadik kép mint 56 éves férfit, a negyedik kép mint nyugalomba vonult aggastyánt élete utolsó nyarán ábrázolja. Sajnálattal kell szerzőnek egy tévedésére rámutatnom. A 49-ik lapon ugyanis a Farkas József szerkesztésében 1872. és 1873. években megjelent „Keresztyén Család" munkatársai között emliti Hajdú Zsigmond volt tiszántúli ref. püspöki titkárt is. Ezt tévesnek tartom, mert ez a Hajdú Zsigmond 1876-ban végezte a theologiát s a debreceni ref. főiskolában nekem 1873-tól fogva tanulótársam, lakótársam és barátom volt, ki még ez időben irodalmi tevékenységet nem fejtett