Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

4. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 106 — Kant gondolatai az iskolák falain túl is éreztették hatásukat Sipos Pál tordasi református lelkész Kant követője. Kazinczy hozzáfordul felvilágosításért Kant filozófiájára nézve. S mikor olvassa Sipos latin nyelvű müvét Kantról, fel-felsikolt örömében. Szűcs István téti evang. lelkész azt a kérdést vizsgálja Kant után, hogy a valláson alapszik-e az erkölcs, vagy megfordítva ? Kis János irja róla Emlékezéseiben, hogy a jeles régi és uj bölcselkedési rendszereket nagy szorgalommal tanulta és amit tanult, azzal leginkább a vallást vizsgálta bölcselkedése. E nemben több éven át dolgozott is egy munkán, meiy kéziratban csonkán maradt és nagyon kár, hogy azt el nem végezhette és ki nem adhatta. A munkának a cime Eusebius, vagy beszélgetés az emberi lélek teljes kifejlődéséről.

1 Kis János önmagáról szólva Emlékezéseiben elmondja, hogy sokat küzdött kétségekkel. Kétségeim leginkább az Isten létét tárgyalták, mert azt gondoltam, hogy csak afelől meggyőződhessem, könnyű lesz a lélek halhatatlanságát, a jónak egy más világon megjutalmaztatását, a vétkek a gonoszságok megbüntetését hinnem. Minél inkább kerestem e végre a világos ismereteket, annál sűrűbb homályba merültem. A világon található sok nyomorúság és történő sok rossz, az éhség, a ragály, a háború, vallási fanatizmus, a jó emberek méltatlan sorsa s a rossznak meg nem érdemelt szerencséje szüntelen háborgatták lelkem nyugalmát. A legkomolyabb melancholiába sülyedtem, melyet sok ideig semmikép sem birtam felderíteni,

2 1794-ben győri tanítósága idején azért lelkének megnyugvást keresve, az elméleti bölcselkedéshez folyamodott. Abban akkor Kant ült a királyi széken, míg ezt rövid idő alatt egymásután többen el nem foglalták. Sokakkal én is tehetségemhez képest igyekeztem annak okoskodásai által minden kétségeimből kivergődni.

3 Greguss Mihály önéletrajzában ir azokról a kételyekről, melyekbe a Kant filozófiája sodorta.

4 Szeberényi János 1780—1856 a későbbi evang. püspök Késmárkon mint primarius Teller erkölcstanát fordítja németről latinra. Azután kezébe került egy imakönyv: Für aufgeklärte Christen, melyben az imádságról, annak a lényegéről eddigi nézeteivel teljesen ellenkező dolgokat olvasott. 18 éves korában e könyv vallásos alapját renditette meg. Nem kevésbé zavarta meg a Wolfenbüttler Fragmenta c. könyv olvasása. Nagy hatással volt reá az a racionalizmus, mely Kant és Paulus vezérlete alatt a jénai egyetemre is befolyást gyakorolt. — Erről tanúskodnak ez időbeli egyházi beszédei, melyekben erősen kikel a babona, az előítéletek ellen és kerül minden dogmatikai fejtegetést. Az erkölcstan egyes részeit tárgyalja népies modorban és nagy melegséggel. Életrajz írója megjegyzi, hogy Strauss Jézus élete, Ammon Die Fortbildung des Christentums c. müve komoly 1 Emlékezései életéből. Olcsó könyvtár 394. t. « U. o. 151. 1. a U. o. 182. 1. * Autobiographia Michaelis Greguss stb. 1840. 7—8. 1.