Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Könyvismertelés - Dr. Horváth József. Bölcsészettörténet. Dr. Szlávik Mátyástól

66 Könyvismertetés. 66 Tulajdonképi tárgykörét: a görög bölcselet történetét egy magvas Bevezetés előzi meg, amelyben ismerteti a bölcsészet feladatát és részeit, a filozófia szó eredetét és jelentését, a bölcsészet jellemzőbb meghatározásait és felosztásait, a bölcsészettörténet fogalmát és tárgyalás módjait, a filozófia történet időszakait s annak forrásait és irodalmát. Utóbbinál tán elnézésből nem említi Purgstaller, Warga, Tóth, Stöckl, Nagy, Serédi, Zivuska, Pékár műveit s a mi kísérletünket s a szak- és folyóiratok sorában a Magyar Philos. Szemlét, a Bölcs, folyóiratot s a Pauer-, jelenleg Alexander-féle Athenaeumot. Az egyes filoz. tudományágak irodalmából is megemlíthette volna az i. v. magyar irod. törekvéseket, p. o. Jánosi eszthetika-, Fináczy nevelés- és Finkey jogbölcsészettörténetét stb. A Thalestől az uj platonikusokig terjedő görög bölcselet történetét 6 időszakra osztja, u. m. 1) a természetfilozófusok, 2) a szofisták, 3) a nagy filozófusok és iskoláik (utóbbi 2 együvé tartozik), 4) az eudaemonisztrikus rendszerek, 5) az eklektikus és egyeztető irányok a római filozófia bekapcsolásával s 6) a theozófiai irányzatok — természetesen az egyes gc ndolkodóknál Windelband módjára folytonos figyelemmel a művelődéstörténeti mozzanatokra és kapcsolatokra. Három időszak is elég lett volna. Túlságos részletességgel tárgyalja az egyes iskolákat, amelyeknek gondolatrendszereit a mű terjedelmére való tekintettel, ρ. ο a jóniaiakat, Pythagorást, Herakleitost s az uj fiziológusokat rövidebben foglalhatta volna össze. Sokratesnél sajnosan nélkülözzük remek védőbeszédjének Hunfalvy Pál magyar fordításában való közzétételét. A sok idegen nyelvű idézet dacára előadása tiszta, világos, vonzó és könnyen érthető. Csak itt-ott hagyott meg egyes idegenszerűségeket. Ilyen már maga a bölcsészet bölcselet, életnézet életfelfogás, érzéklés érzékelés helyett. Pláne idegenszerű s csakugyan : „hégeli homály és nehézkesség" a „magát mássá lét" s az „együttiség" kifejezése. Nem tudománvos szó a „persze." Az idegen szavak, plane műkifejezések kiküszöbölésében azonban nem megyek odáig, mint a Debreczeni Prot. Lap Plotinos nevű kritikusa, ki Horváth kiváló művének még ilyen idegen hangzású kitételeit is mellőzni kívánja, mint p. o. kritérium, energetika, harmónia, forma, kategória, fizika, ethika stb., amelyeknek használata egy ókori bölcselettörténeti tan- és kézikönyvnél elkerülhetetlen. Óvakodjunk b. emlékezetű Balogh Feri bátyánk magyarosító túlzásaitól! A megfelelő magyar műkifejezésekkel csak akkor éljünk, ha azok csakugyan közérthetők. Kerüljük az ósdi szavakat és meghatározásokat, de óva intünk egy tudományos munkánál az erőltetett magyarosítástól! De Rácz Lajossal egyezőleg én is úgy találtam, hogy Horváth J. bölcselettörténete minden világossága és közérthetősége mellett is stílusát tekintve itt ott avult s több kifogásolt nyelvi és nyelvtani alakot mutat