Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Dr. Szelényi Ödöntől: Egy érdemes régi magyarhoni pedagogo. teologus

Egy érdemes régi magyarhoni pedagogo-teologus. 37 tanár, nevelő, majd pedig mint lelkész és egyházi szónok egy­aránt tisztességes heiyet töltött be. Szünet nélkül tevénykedik, irogat és csak akkor hagyja abba a munkát, mikor a felsőbb hatalom megállítja, szelíden kivéve kezéből a tollat ez int elemmel: „Jól vagyon, hű szolgám, kevésen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe." De a tevékeny férfi, akinek az volt a jelszava, hogy „semmit sem félig", életének ezen utolsó, nyugalmas éveit mégis nagy megpróbáltatásnak tekintette, hiszen a szél többször megütötte és testét tehetetlenné tette, pedig szelleme még oly élénk volt és alkotni vágyott! Liedemann élete külsőleg nem gazdag eseményekben vagy szenzációs fordula­tokban, hiszen nem volt államférfi vagv hadvezér, hanem szürke tanár és pap, de belsőleg lelkének változásait, szellemének alkotásait tekintve, épenséggel nem szűkölködik érdekes, felemelő, példaadó mozzanatoknélkül. 1767. november 6-án született Iglón, mint Liedemann Sámuel iglói kereskedőnek és feleségének, Lassgallner Erzsébetnek fia. 1 Ifjúságáról, tanulmányai menetéről csak száraz statisztikai adatok maradtak. Tanult Lőcsén és Pozsonyban, honnan külföldre menvén (1788) a jenai és göttingai egyetemeket kereste fel. Ugyanakkor volt kint Kralovdnszky András, a későbbi jeles kés­márki, eperjesi legvégül pedig .soproni tanár 2 Kis János, a hires szuperintendens 3 stb. és ugyancsak künn, még pedig vagy Jénában vagy Göttingában kötött sírig tartó barátságot Schuderoff Jonathán, későbbi ronneburgi szuperintendenssel és a maga korában jónevű egyházi szónokkal és íróval. Hazájába visszatérve, 1793-ban a lőcsei ev. gimnázium igazgató-tanárának választatott meg és ezen minőségben huszonkét évig maradt Lőcsén, nevezetesen 1815-ig, mikor Kolozsvárra megy lelkésznek, ahol ismét huszonkét esz­tendőt tölt, 1837 ápril 14-én bekövetkezett haláláig. Lőcsén inkább pedagógiai működése köti le figyelmünket, Kolozsvárt ellenben irodalmi és gyakorlati lelkészi működése lép előtérbe. Az első lőcsei évek a boldog, gondtalan ifjúságnak az évei amint azt az Őz Pálhoz intézett rövid levelek 4 néhány célzása bizonyítja. Liedemann kellemes társalgó, jó modorú fiatal ember és jó táncos lehetett, mert rendesen meg van híva a lőcsei házi­bálokba, lakodalmakra és ebben a víg környezetben igen boldognak is érezte magát. Ε mellett feltüntetik a levelek Liedemann egy másik jellemvonását: nemes szivét, áldozatkészségét. A szeren­csétlen Őznek, ki később a Martinovics-féle összeesküvés áldozata lön, anyagi támogatást küld és mindenáron azon van, hogy neki 1 Az iglói róm. kath. lelkészi hivatal anyakönyvének rávonatkozó adatai ezek : Martinus Liedemann, nat. 1767 nov. 6. Parentes : Dominus Martinus Sámuel Liedemann et Maria Elisabetha mercator. (Az iglói ev. egyházközség anyakönyve ugyanis csak 1783-mal kezdődik). Scherlacher Sándor szíves közlése. * L. Haan: Iena Hungarica 98 s. k. * Kis János emlékezései (Uj kiadás) 130 lap. 4 Négy levél 1793—1794-ből. Quart. Lat. 2312. sz. a Μ. N. Muzeumban.

Next

/
Thumbnails
Contents