Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
Br. Podmaniczky Páltól: A ker. kultusz lényegének kifejtése valláspszichológiai és dogmatikai alapon (Befejező közlemény.)
A keresztyén kultusz lényegének kifejtése. 23 Tehát valóságos Isten, de valóságos ember is, a kinek azonban test szerint való életét is közvetlen isteni tény hozta létre: fogantatott Szent Lélektől, született szűz Máriától. Istenségének akarata ad akaratot emberségének 1 s mivel emberségének akarata teljesen egyesül istenségének akaratával, istensége és embersége egységes személyiséget alkot. S mert így akarata isteni akarat, nincs közössége a világnak, sátánnak akaratával: bűntelen. Csak Isten Fia, a bűn nélkül való Jézus vállalhatja a Krisztus tisztét: a bűnösnek Istennel való megbékéltetését, akaratának Isten akaratával való újraegyesítését s így az Istenben egyesítettek gyülekezetének megteremtését. Jézusnak az emberiséget Istennel egyesítő királyi tette kereszthalála 3. A kereszttel lett teljessé megtérésre hívó szava, mert egyrészt ennek igazságát és szükségességét bizonyítja, a mikor a megtérésre hívottak feleletképen keresztre feszítik, másrészt betölti az ellenszegülők bűnének mértékét s kimondja fölöttük a halálos ítéletet 3. De a kereszt nemcsak ítéletet, hanem kegyelmet is hirdet. Mivel a bűnösökkel közösséget fenntartó s így a bűnteremtette közbevetést szeretetével áthidaló Jézus az Atya küldötteképen a bűntörlő kegyelem szolgálatában jött, megbocsátásában Isten bocsánata lesz nyilvánvalóvá. Ε felől épen keresztje tesz bizonyságot, mert megbocsátásának lévén végső következménye, tetőpontján mutatja mind a vele szembeszegülő gonoszságot, mind az ő teljes megbocsátását 4. De a megbocsátás felől teljes bizonyosságot csak akkor nyerhetünk, ha a keresztnek nemcsak az emberekhez, hanem Istenhez való viszonyulását is tekintetbe vesszük. Jézus kultikus actusnak tekintette a maga halálát. Nem az őt megfeszítő emberek, Isten akarata cselekszik szerinte tulajdonképen. Engedelmessége azonban nem lemondás a maga akaratáról. Istennek az ő halálát akaró akaratában azt a czélt látja, a melylyel a maga akaratát egyesítheti. A kereszt alkalom neki arra, hogy Isten iránt való szeretetét a maga teljességében érvényesítse. Engedelmessége a Fiúnak az Atya iránt való szeretetében gyökerező engedelmesség. Királyságát, életét az Atya kezébe teszi le. Csak általa akar Úrrá lenni. Nem a maga, az Atya dicsőségét keresi. A mikor így Istent isteni mivoltának tel1 Talán elfogadható az „emberség" kifejezésnek az „istenség" analógiájára d „Menschheit" értelmében való használata. Hogy miért nem szólunk isteni és emberi természetről, erre nézve 1. Schlatter i. m. 361.-0. 2 L. Schlatter i. m. 316,-o. Vagyis Jézus hivatását mindhalálig való hűséggel s engedelmességgel teljesítette. Ritschl szerint ez a „Berufsgehorsam" Jézus megváltói művének lényege. Ritschl i. m. 37.-0. Jézus műve azonban így tulajdon képen kudarczczal végződnék. L. Schlatter i. m. 638. o. 182. jegyzet. 4 Jézusnak a bűnre való passiv reactiojában látja pl. a váltság lényegét Hoggnak az angol theologiai irodalomban nagy föltűnést keltett műve: „Christs Message of the Kingdom". L. különösen 191- és 199.-0. A kereszt azonban ilyen értelmezés melleit is csak kudarcz marad s csak azt mutatja, hogy Jézusnak a bűnnel szemben való rendületlen jó akarata a kereszthalált is áldássá tudta változtatni. L. Schlatter i. m. 318. o. Hoggra vonatkozólag 1. még: Pongrácz: Jézus kijelentése Istenről.
