Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Könyvismertelés - Kisebb ismertetések

Könyvismertetés. 205 a könyvben is annak a hiányát érezzük, mint az elsőben. Nem hiába tesz a szerző is néha úgy, mintha vallási ismereteink s a vallásos élet egymástól nagyon is távol esnének vagy tán ellenkeznének is egymással, pedig azok kifejezik s megőrzik, tovább plántálják ezt. Az ellentét keresése itt legtöbbnyire gyanakvóvá teszi az embert. Röviden szólva: túlságosan moralizáló angolamerikai kegyességgel van dolgunk. A Diákszövetség iránti vonzódásnak nem fog használni, ha továbbra is kizárólag ily lelki eledellel látja el diákjainkat. A harmadik könyv igen jó szolgálatot tehet minden lelkésznekvallástanítónak a prédikációra, tanításra való készülésnél. A bibliai gondolatok s idézetek felkereséséhez rendszeres· úton ad útbaigazítást. Ez természetesen nem oly biztos s időt megtakarító út, mint a szótáralak, amilyen pl. a német Bunsen vagy a Calwer Bibelkonkordanz. De ha ilyen nem áll rend Ikezésiinkre, a fentidézett könyv is tehet igen jó szolgálatot. Azért használatra bizvást ajánljuk, annál is inkább, mert határozottan olcsónak is mondható. Daxer György. S. Szabó József, debreceni és sárospataki papok, a reformácó századában. Debrecen 1916. (Hegedűs és Sándor, Ára Γ20 K.) Szerző nagy szorgalommal és szaktudással állította össze a két város reformáció-korabeli papjainak - mind kiváló embereknek a neveit. Sajnos, soknak közülük csak a nevét ismerjük, műveik, leveleik a háborús viszontagságok közepett elkallódtak, róluk is csak egy-egy rövid följegyzés maradt fenn. Ezeket a feljegyzéseket kiváló kritikai érzékkel tudta a szerző egybevetni, levéltári adatok alapján ellenőrizni, és sok tévedést tisztázott és helyreigazított. Kár, hogy legalább egyeseknél nem állapította meg, hogy az illetők a lutheri vagy a kálvini irányzatnak hódoltak-e? Továbbá, ahogy Szegedi Istvánt követte működésének egyes színhelyeire, úgy ezt pl. Káimáncsehi Sánta Mártonnál is megtehette volna. Mert éppen a szerző műve mutatja, hogy reformációkorabeli történetünk kritikai átdolgozásra szorul. Ez irányban szerzőtől még sokat várhatunk. Tanulmánya a reformáció 400-ik évfordulójára, közelebbről Zwingii reformátort fellépésének emlékére készült. Szerző szerint a Zwingii reformátori fellépése egy évvel előbbre tehető, mint a Lutheré. Ez tévedés. Zwingii einsiedelni beszédeiben kikelt ugyan egyes babonák ellen amint ezt más felvilágosodott papok is megtették abban időben, — de magát a búcsújárást csak a második zürichi disputatió szüntette meg 1523-ban. Zwingii maga egész 1522-ig pápai kegydijat, penziót élvezett, reformátori fellépését tehát csakis öt évvel a lutheri után tehetjük. Dr. Obál Béla.