Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
Lapszemle - D. Dr. Daxer Györgytől: Neue kirchliche Zeitschrift
Lapszemle. A „ Neue kirchliche Zeitschrift" cimű folyóirat 1916. (XVII,) évfolyamának utolsó három füzete van előttünk s ezek tartalmát akarjuk ismertetni. A 10. füzetben folytatódik és befejezést nyer Grützmacher R. H. erlangeni tanár cikke az ó- és az új-protestantismus felfogásáról az egyházra vonatkozólag. Még az 1915-iki évfolyamban foglalkozott Grützmacher az ó- és az új-protestantismus theologiatörténeti problémájával s kimutatta, hogy Troeltsch állásfoglalása több előfutó (igv pl. főleg Rothe, Dilthey s mások) gondolatainak összefoglalása. Az 1916-iki évfolyamban kezdte tárgyalni az egyház tanát s az előző füzetekben előadta már az egyház fogalmának történetét Lutherig. Most a 10. füzetben foglalkozik Rothe, az egyházjogászok (Rieker) és az újprotestantismus felfogásával az egyházról. Griitzmacher kutatásai igen tanulságosak és kézzelfoghatóan mutatják, hogy az újorotestant'ismus nem valami új fejlődés, hanem régebbi typusok megújítása. „Das „Neue" liegt darin, daß man „Altes" wieder vornimmt, die Enkel ihre Großväter gegen ihre Väter ausspielen." A mi három utolsó füzetünkben ismerteti azután Wallher V. rostocki tanár a német bibliafordításokat 1525-ig, melyek Luther fordításának vetélytársai voltak. Lundgreen tanár ismerteti az uj szövetség fáit, melyeknek imerete az uj szövetség magyarázatánál elég fontos. Wohlenberg G. erlangeni tanár pár újszövetségi aprósággal gazdagítja ismereteinket, igy foglalkozik a Lk. 2, u-ben található liymnus angelicus-szal s Harnacknak arra vonatkozó nézetével. Végül kiemeljük még Schling erlangeni egyházjogász dolgozatát a gör. keleti egyház jogáról általában s különösen Romániában, Bulgáriában s Görögországban, Rädel lelkész cikkét a dogmatika határairól s anyagáról és Drüseke fejtegetéseit Ján. 14.magyarázatára. Az 1917-iki (XXVIII. évfolyam első fele vagy 1 6. füzete is rendelkezésünkre áll már ismertetés céljából. Az évfolyamot ebben az évb:n is Bezzel H. a nemrég meghalt bajor főkonsistoriumi elnök nyitja meg az ő szokott mélyen járó, eredeti gondolkodásra valló visszapillantásával az előző évre. Ehhez csatlakozik mindjárt két történeti dolgozat, az egyikben Weber bonni tanár Hamann és Kiergegaard, az; Irrationalismus e két prófétája alakjával toglalkozik, inig a másikban Cordier lelkész Rousseaut és a nemzeti, egységvallás problémáját teszi vizsgálódása tárgyává. Igen tanulságos
