Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Tarczay Andortól: A sziddimvölgyi csata

A sziddirnvölgyi csata. 145 tetőpontját és igen élénk érintkezésben is voltak úgy a syr síkság, mind a Földközi tenger mellékének népeivel. Eme szorgalmas munkásságban érjük el a harmadik évezredet és itt pár századot átugorhatunk, hogy a tárgyunkhoz már közel eső 23-ik Kr. előtti századba mélyedhessünk bele. Összbabyloniában a szereplő hatalmi tényezők politikai magatartása, a részfejedelemségek tartós vetélykedése nem épen előnyös. A bábeli királyok külsőleg még sumerdynastia, Babel székvárosból már csak a maga országrészét kormányozhatta, de a királyok hosszú uralkodásából azt kell következtetnünk, hogy elég erősek voltak, hogy helyt álljanak a netaláni külső támadásoknak. A dynastia első királya 61 éven át kormányozhatta ÉszakBabyloniát, a másik 55 éven át uralkodott. A sémiták érdekei pedig két dynastia körül csoportosulhattak; az Ur-i és az Uruk-i királyok sémiták voltak. A Tigris folyása mentében a Gu és Su népek külön alarod királyok alatt bántatlanul megállhattak, sőt találkozunk a déli határ felé még oly fejedelmi alakokkal is, melyekről már nem egészen világos, belföldi fejedelmek-e, vagy szolgálnak-e már, mint az elami főkirály vazallusai. Ezen rövid áttekintésünk különben a felette érdekes 23-ik Kr. e. századnak hatalmi tényezőiről hiányos maradna, ha a nyugati Martu országot nem vennők a babyloniai részfejedelemségek oldalán kellő figyelembe. Határait, belső felosztását még nem ismerjük, a táblákon csak mint össznév szerepel a palesztinai vidék és Syria egy részének általános megjelölésére. A viszonyok különben ott se lehettek zavarosak. Az Ur és Martu közti régi forgalom most is igen élénk, Ur város a keleti kereskedelemnek, a Babylonián kívül élő népek érintkezésének kötőpontja. A régi Agadi királyság oldalán felnevelt régi sémita hajózási és kereskedelmi cégek most is kezeikben tartják az Eufraton és az Erythräai tengeren, nemkülönben a nagy karaván utakon a Vörös tenger, a Közép tenger és Babylonia között viselt bel- és külső forgalmat. Hogy mily ismeretes volt Martu Babylonia népe előtt s mily közelről érdekelte őket ez ország, azt legjobban bizonyítja a 2270 körül történt elami betörés után irt nagy, északbabiloniai astrologiai mű tartalma. Az ott jelzett jövendölésekből, rejtélyes mondatokból az is látható, hogy egyike ezen uri királyoknak egyszersmind Martu királya is volt. Azok a kereskedelmi összeköttetések tehát, melyeket még Gudia kezdett, nemcsak a keleti és nyugati kultura érintkezésére, hanem úgy látszik, · politikai összeköttetésére vezetett, ha kezdetben csak átmenetileg is. Ezen astrologiai műben különösen Kischarra királyát emiitik, Ur egyik királyát, ki a 23-ik század végén, va^y a 22-ik elején bizonyos időn át Martu ura is volt. Ezen egy király alatt való egyesülésből Martu és Babylonia között békés viszony fejlődött. Igen sok művelődési elem jutott ez utón nyugat népeihez, mig másrészt Martu visszahatása Babyloniában is nyilvánvaló lett