Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
† Vásárhelyi Józseftől: A genfi „Réveil"
126 Vásárhelyi József. Ε most fejtegetett ellentéteken kívül még két másikkal is találkozunk. Először: nem tesznek kellő megkülönböztetést a vallás és az erkölcs között. Maian képtelen volt megállapítani, miben különbözik egymástól tan és élet. A Bourg-de-Four nem tudott határvonalat húzni a cselekedetek és a hitből származó felelőség között. Egyik sem fogta fel a vallást és az erkölcsiséget két, eredetében s jellemében különböző létmódnak (kategóriának). Nem figyelték meg azt a tényt, hogy a hit által való megigazúlás, ami vallási igazság, mégpedig kiválólag az, a keresztyénség alapjellemvonása — az erkölcs meg, amely cselekedetekben nyilvánul meg, közös minden vallással s eredete máshol, nem a vallásban keresendő. A kettő összevétéséből vagy az következik, hogy a vallást stilylyesztjük le puszta morállá és nem prédikálunk egyebet a „józan észen" és az „erényeken" kívül, mint a Nemzeti Egyház példája mutatja vagy pedig az, hogy az erkölcsi elem jelentőségét ismerjük félre, amit viszont a Réveil antinomistikus és pietistikus hajlamai árulnak el. Másodszor·, föloldhatatlan ellentétet látnak a tudomány és a hit között. Ha nem ismerjük el, hogy a tudomány és a hit az emberi szellemnek két különböző nyilvánulása, megint csak ott a veszedelem, hogy összevétjük a kettőt; ésszel dolgozunk ott, ahol a hit lényege nem tűri meg azt — vagy pedig feláldozzuk az észt a hitnek. Az első út a rationalismus, a második a mysticismus. A Réveil intellectualis formája logikai következtetésekkel akarja megbizonyítni Isten létét — mystikus formája viszont egyáltalában nem akarja elismerni az emberi szellem gyarló ismereteinek hasznavehető voltát. * Mindezek az antinómiák: dogmatismus és módszertelenség, Individualismus és tekintélyi szigor, intellectualismus és mysticismus, antinomismus és gyakorlati kegyesség, vallás és erkölcsiség, hit és tudomány, világosan mutatják, hogy a Réveilben minden eleme megvolt már a thesisnek és az antithesisnek, csak még az ellentétes fogalmak synthesisére nem jutott el. Ezt a hiányt azonban meg tudjuk magy-rázni, ha az okait ismerjük. Első az okok között a szabad vizsgálódás elvének elhanyagolása vagy önkényes alkalmazása. „Megengedjük a szabad vizsgálódást az esetben, ha az evangéliumnak viszonylag másodrendű tanaira alkalmazzák azt - ezeken azokat értjük, amelyek fölött még maguk az orthodoxusok között is folyik vita —; de ennél jobban kiterjeszteni ezt az elvet és, mint többen cselekszik, megengedni a korlátlan alkalmazását, nem volna egyéb, mint helyet adni annak a hiedelemnek, hogy a Biblia még abban is, ami benne üdvösségünkre lényeges, megtűr különféle, sőt egymással ellenkező magyarázatokat." 1 Így fogva fel, igen vesze! Guers i. m. 364. 1.
