Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

† Vásárhelyi Józseftől: A genfi „Réveil"

A genfi „Réveil". 103 isteni tekintélye és a szabad vizsgálódás elve szolgál: nincs joga tagjai individuális hitét hitvallással korlátozni; az egyház administratiója teljesen a Consistorium kezébe kerül, melynek 35 tagja közül 25 laikus, a Ccmpagnie szerepe ezentúl a hívők vallásos állapota, a vallástanítás és a theologiai oktatás fölötti őrködésre szorítkozik. A laikusok szerepe és az általános választójog elve adja meg az egyház három jellemzőjét: keresztyén, nemzeti és demokratikus voltát. — 1849 junius 7-ről kelt Réglement organiquejának (szervezeti szabály) 83 articulusa közül a Titre I. Art. 1 5 legjobban így jellemzi lényegét: „Art 1. L'Eglise nationale protestante de Genéve regoit, comme la Parole de Dieu et comme divinement inspirées, les saintes Ecritures de l'Ancien et du Nouveau Testament. Elle en fait la base et la régle unique, infaillible et entiérement süffisante de la foi et de la vie. Art. 2. Fondée sur cette base, eile reconnaít á chacun de ses membres le droit de libre examen. Art. 3. Cette Eglise instituée potir l'avancement du regne de Dieu par la foi en Jésus-Christ, a pour mission spéciale de pourvoir aux intéréts religieux et moraux des membres qui la composent. Art. 4. Elle admet, pour regle unique d'enseignement, l'enseignement de Dieu tel qu'il est contenu dans les livres révélés. Art. 5. Elle s'unit dans une cpmmunion spirituelle, par le lien de la fraternité chrétienne aux Eglises évangéliques fondées sur l'autorité de la Parole de Dieu.") („1. §. A genfi nemzeti protestáns egyház elfogadja az ó- és újtestamentum szentirásait Isten igéjének és istenileg ihletetteknek; ezeket a hitnek és az életnek alapjává, egyetlen, csalhatatlan és teljesen elegendő szabályává teszi. — 2. §. Erre az alapra építve, minden tagjának elismeri szabad vizsgálódási jogát. — 3.§. Alapítva istenországa előbbrevitelére a Jézus Krisztusban való hit által, ennek az egyháznak különös küldetése, hogy tagjainak vallási és erkölcsi érdekeit ellássa. — 4. §. Az oktatás egyetlen szabályául Istennek amaz oktatását engedi meg, mely a kijelentett könyvekben foglaltatik. — 5. §. Szellemi közösségben, a keresztyén testvériség kötelékeivel egyesül az Isten igéjének tekintélyére alapított többi évangeliumi egyházzal.") Ezen alapelvek mutatják legjobban, mennyire kálvinista, azaz fejlődésre képes ez a „hitnyilatkozat" (nem hitvallás!) —s éppen ezért mily nagy a különbség Calvin János kálvinizmusa és az 1849-i genti nemzeti egyház kálvinizmusa között. De minthogy a fejlődés Calvin szellemében történt, nincs jogunk u/'-nak nevezni az így kifejlődött egyházat, csupán azt mondhatjuk, hogy az egyház új fejlődési fázisba lépett. Ez az új fázis azonban korántsem jelenti a régi alapokról való letérést, csupán a fejlődés szellemének elismerését. A Réveil új igazsága legteljesebben a priori ellentétesében : a nemzeti egyházban fejlődött ki a maga teljességében. Calvin protestáns egyházának ez volt a legnagyobb